Szánthó Frigyes dr.: Belorvostan (Budapest, 1929)
IV. A vérképző szervek betegségei
vízvesztések után (cholera, arzénmérgezés), azután mint önálló betegség a Yaquez—Türk-féle polycythaemia rubra kórképében.'föé.tf A v ö r ö s v é r s e j tsz á m 1 á 1 á s. A tűvel*) megszűrt ujjhegyből vagy fülcimpából kiszivárgó vért a keverő- (melangeur-) pipetta I jeléig szívjuk fel. A végét letörölve, 30/o-os konyhasóolclatot vagv líayem-oldatot szívunk utána a »101« jelig. Most jól összerázzuk s azután egy cseppet a számlálókamrába bocsátunk, fedőlemezzel leborítjuk s górcső alatt elvégezzük a számlálást. Leghasználatosabb a Tho m a- Z e i s s - f é 1 e számlálókamar a**) de használják a Bürker- és j\ e u b a u e r-féléket is). Maga a számlálás a következő: bizonyos számú (pl. 80 négyzetben megszámláljuk a vörösvérsejtek számát (pl 060 ebből egyszerű osztással megkapjuk az egy négyzetben (azaz 1.400,, mm ‘-ben) levő vérsejtek számát (960 : 80=Í2). Most megszorozzuk 4000-rel, ill. még a vér higításfokával, vagyis 100-zal, tehát összesen 400,000-rel és megkapjuk az 1 mm3-ben foglalt vörösvérsejtek számát (ebben az esetben 12x400,000=4.800,000). Még sokkal egyszerűbb ha megszámláljuk 40 négyzetben a vérsejteket (pl. 486) s a nyert végösszeg két első számjegyét (48 megszorozzuk 100,000-rel (4)800,000 . A fehér vérsejtek számlálása hasonló elvek alapján történik. Az 1< jelig vért szívunk s utána a »11« jelig 3— 4o/0-os ecetsava.-1 gentianibolyaoldatot (az ecetsav feloldja a vörösvérsejteket, a gentian - ibolya pedig megfesti a fehér vérsejteket). Közepes nagyítással beállítjuk az egész számlálókamrát, minden négyzetben megszámláljuk a 1 vérsejteket. A kapott számot megszorozzuk 100-zal (mert a számlálókamra magassága 1/1P mm s a vér higításfoka szinLén 10. ha a vért 20-szorosan hígítjuk, a szorzó nem 100, hanem 200 lesz). 2. A vörösvérsejtek (azaz a vér) '^aemoglobintartalma is meg- növekedhetik — hyperchromaemia. x\bsolut növekedés van az erytkro- cyifbsisoknál. relativ pedig anaemia, perniciosa-nál utóbbi esetben t. i. az egyes vörösvérsejtek a rendesnél nagyobb mennyiségű haemoglobini tartalmaznak, de a vérsejtek száma olyan csekély, hogy az egész vérnek százalékos vérfestenytartalma jelentékenyen megfogyott mégis). A haemoglobin megfogyása ol.igo- vagy liypochromaemio chloro- sisnál. különböző anaemiáknál fordul elő. A vérképző szervek betegségeinél fontos a haemoqlobinindex (vagv ^ helyesebben vérindex) meghatározása. Vérindexnek nevezzük azt a há- Ju&t, nvadost. melyet a százalékos baemoglobinmennyiség és az 1 mm1-ben foglalt vörösvérsejtszám egymással való elosztása útján nyerünk. A rendes haemoglobintartalmat (14 súlyszázalékos) 100-nak vesszük, ugvanúgv 100-nak a rendes 5 millió vérsejtet (100 100=1). Egészséges ember eér indexe tehát: I. — Gyakorlatilag a számítás egyszerű, aineny- nvihen a talált haemoglobinértéket (pl. 56%) eloszt |uk a talált vörös- vérse jtmennviség első két számának (pl. 3.5 millió) kótszeresév (4 (3.5x2= 7), azaz 56 : 70=0.8. — A vérindex 1-nél kisebb szokott lenni chlorosisnál és a másodlagos anaemiáknál, viszont nagyobb 1-nél anaemia perniciosa esetében. 3. A vörösvérsejtek alaki (morphologiai) eltérései: \nisoevtosis: a vörösvérsejtek ogyrésze a rendes erythroeylak, azaz * szúrás megejlésére használatos a külön e célra készült I* ran- ckc-félo csappan tyús tű. de nagyon jó a közönséges író to II is. melynek egyik szárát letörjük, a másikat pedig kiizzíljuk ** A négyzetekre beosztott kamra mélysége »/,„ mm; egy-egy négyzet területe Vion mm2, tehát egy négyzet feletti tér kobtartalma V4000 mm3. 7' 99
