Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogszú (caries dentis) - Hajlamosító körülmények
A fogszú (caries dentis). 91 gazatú, 85 rossz fogú == 70°/0, minden emberre jut 4*75 rossz fog. A másik csoportban vizsgált 437 munkást: e közül 157 jó fogazató volt, 280 rossz = 64°/0. Egy emberre jut 5 szuvas fog. Marcus (1903) kőedénygyári munkásokon - az ólom hatásának kiderítésére — tett vizsgálatokban : 473 egyén 12.471 foga között épnek talált 10,649, szuvasnak 1822-t. A meglevő fogak 15°/0-a ép. Elvesztett fogak száma 2665. Egy emberre jut 20—21 ép fog, 7 — 8 foghiány és 4 szúvas fog .Mayrhofer (1904) kohómunkásokon és sóbányái munkásokon tett vizsgálatokat: 473 munkás közül egyetlen egynek volt ép fogazata ; összesen 9073 ép fogat talált, a többi vagy hiányzott, vagy szúvas volt. A munkások 47,7%-a szorul fogpótlásra. Szerinte a fog szójánál inkább öröklési viszonyok, de főleg a rossz sajátságok szerepelnek, mint más momentumok. Röse (1904) szerint legrosszabb fogazatuk van a cukrászoknak, pékeknek, szellemi munkásoknak: «Schwarzbrotessende Bauern und Handwerker haben die besten, zuckerwerknaschende Zuckerbäcker, Bäcker und Kopfarbeiter haben die schlechtesten Zähne. Wo das harte Schwarzbrot zum Hause hinausgezogen ist, da mussten Zahnbürste und Mundwasser hineinziehen, oder die Zähne gehen rettungslos zugrunde». Isac Lost (1908) szerint: «Carie dentaire séche dite sucriée, trés fréquente chez les jeunes sujets, provoquée par le suere qui devient un agent de propagation, sous forme de poussiere, surtout seconde d’ur.e série de facteurs comme la chaleur etc. exaltant ainsi la virulence microbienne». A foglalkozást illetőleg kiderült, hogy a legnagyobb fogszú %-ot találjuk pékeken, cukrászokon, továbbá bizonyos ipari munkásokon, savakkal dolgozókon, legkisebbet a földmíveléssel foglalkozókon. 7. A nem, kor és fogféleség szerepe. E tekintetben felvilágosítást nyerhetünk az előbbi — talán kissé túl- bőven — közölt adatokból. John Tomes (1848) adatai szerint 3000 kihúzott fog közül 1124 volt I. nagy őrlőfog. Linderer (1851) szóvas fogak vizsgálatakor 1006 szóvas fog közül 354 I. nagy őrlőt talált. Underwood (1857) adatai szerint férfiaktól eltávolított 100 és nőktől eltávolított 100 fog közül volt: 2 középső, 6 oldalsó metsző. 5 szemfog, 21 I. és 28 II. kis őrlő, 72. I. 46 II. nagy őrlő, 20 III. nagy őrlő. Összehasonlítva az eltávolított fogféleségeket, nők és férfiakra vonatkozóan kiderült, hogy férfiakon a rágófogak rosszabbak, nőkön az első fogak és a kis őrlők. Általában nagyobb a fogszó százaléka a felső állcsonton, a jobb oldalon, mint az alsón vagy mint a bal oldalon. H. Chase (1866) tapasztalatai szerint a legtöbb megbetegedett fog I. nagy őrlő. Feltűnőnek találta, hogy több a fogszó a jobb oldalon, mint a baloldalon. Foster-Flagg (1874) közli Head és az általa talált fogszó százalékot a különféle fogféleségek és a százalékok nagysága szerinti sorban : Head szerint: Fiagg szerint: 1. felső középső metsző 1. alsó I. nagy őrlő 2. alsó I. nagy őrlő 2. felső II. « « 3. felső« « « 3. alsó II. « « 4. alsó II. a « 4. felső I. « « 5. felső oldalsó metsző 5. felső oldalsó metsző e. « 11. nagy őrlő 6. a II. kis őrlő 7. « II. kis őrlő 7. « középső metsző 8. « I. « « 8. « I. kis őrlő
