Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogszú (caries dentis) - Hajlamosító körülmények
A fogszú (caries dentis). 89 nyál egyenesen kívánatos; minden bomlás gyorsabban folyik alkalikus talajon és nincs okunk arra, hogy ez alól épen a száj legyen a kivétel. Oly szájnyálban, mely fogszúmentes szájból került ki, állandóan rhodánkáliumot sikerült kimutatni, a rossz fogazató szájból került nyálban rém található. Frank W. Low (1908) kiemeli a nyál szulfocián tartalmát és annak fontosságát. Adloff (1909) nem tulajdonít a nyál rhodán tartalmának oly fontosságot, mint újabban hangoztatják. Waugh (1910, 223) vizsgálatai az ellenkezőt bizonyítják: szuvasodásra hajlamos szájban a kénsavas ciankálium hiányzik a nyálból, míg fogszó-mertes szájban állandóan meg van a nyálban. Belsőleg adagolt rhodán készítményekre a nyálban újra megjelenik a rhodán. Mindezen vizsgálódások eredményeképen hangsúlyozhatjuk, hogy a nyálnak a fogszú kitörésére, terjedésére hatása van, ami talán a nyálnak nem annyira baktericid, mind inkább higító, tisztító és elmosó hatásával van egyenes arányban. A cián vegyületek — úgy tetszik az újabb vizsgálatok szerint — e tekintetben elsősorban jönnek tekintetbe; erre viszont táplálkozásunk módja lesz fölöttébb fontos. Hogy a cián vegyületek közvetlenül mi módon teszik immunissá a szájat, illetve a fogakat szúvasodás ellen, még nem teljesen tisztázott, de statisztikailag igazolt, hogy e vegyületek csökkenése vagy eltűnése a nyálból a fogszú %-át növeli. 5. A graviditás, laktáció, menstruáció szerepe. Bűnön (1871) nem hiszi, hogy a terhesség és a fogszúvasodás között szükségképen összefüggés van. Oakley-Coles (1875) szerint alsóbb réposztályokon magasabb ily állapotban a fogszú százaléka. E szúvasodások oka a szájnyál, mely bőven választódik el és amely savas. Kirk (1880) elismeri, hogy a terhességnek nagy a hatása a fog szúvaso- dására ; ennek okát a mészsók elvonásában látja. Galippe (1885) azt állítja, hogy a nők fogai kevésbé tömörek, mint a férfiaké ; a terhesség alatt a nyál vegyhatása általában savas; ezen körülmények szerinte hajlamosítanak fogszúra. Marshall szerint (1889) a dentin tömörségében beálló változás terhesség alatt fontos tényező a fogszú kóroktanában ; a fő hajlamosító körülmény azonban a tejsavas erjedés a szájban, melyet még fokoz a nyálelválasztásban beálló változás. Montell (1889) hivatkozik arra, hogy a terhesség alatt a szájnyál savas vegyhatású. Ez kétségen kívül veszélyes a fogakra. Sürgeti terhesség alatt a mészdús táplálkozást nemcsak az anya, de a fejlődő gyermek érdekében is. Peterson (1895) kimerítő tanulmányát a következőkben összegezi: 4. fit is improbable that the lime salts are abstracted from the teeth to supply the needs of the growing foetus. 5. More than enough phosphates are ingested to supply the needs of both mother and child, hence the maternal teeth do not suffer from lack of nutrition. 7. The true explanation must be looked for in some change in the oral seccretions, which thereby furnish a more favorable soil for the development of the micro-organisms. 12. Neglect of the teeth during pregnancy cannot be proved to be more prevalent than at other times and ther- fore should not be considered among the causes of caries.» Biró (1899) tagad mindennemű összefüggést a terhesség és a fogszú között. Terrier (1900) szerint a terhesség kimutatható hatással van a fogak szúvasodására. A fogszú lefolyása is gyorsabb. Billeter (1901) kiemeli a szoptatás rendkívül fontosságát a fogakra, azok fejlődésére. Nessel (1902) szerint kétségen felül áll, hogy a terheseken a mészsóbevitel elégtelen volta oka az ilyenkor fellépő szú- vasodásoknak. Klinikai tapasztalatai szerint továbbá kétségtelen, hogy a bőven és hosszú ideig menstruáló nőkön a fogszú halad. A hárombetenként menstruáló nőkön találta szerző a fogszúra a legnagyobb hajlamosságot, Bellinzona (1903) szerint a terhesség hajlamosít fogszúvasodásra; ennek okát nem a nyál savas vegyhatásában keresi, hanem a mészsók
