Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A kemény fogállományok szerzett hiányai - 3. A fogak labiális (bukkális) felszínén található sajátságos szövethiányok - 4. A fogakon szándékosan létesített szövethiányok
A kemény fogállományok szerzett hiányai. 73 meg, anélkül, hogy panaszra okot adjon, mert lassú fejlődése alatt idő jut a fogbél reaktiv tevékenységére (lásd a fogak kopásának leírásában). Esetleg kimarad a fogbél védekező tevékenysége, amikor a fogbél a folyamat előhaladásával beteggé lehet (fogbél hiperémia, lob, elhalás). Igen sokszor a folyamat előhaladottabb állapotában, az ekalakú szövethiányokban fogszú fejlődhetik. Beavatkozásra okot ad tehát a folyamat esetleg fejlődésének kezdetén, midőn a csupasz fognyak érzékeny lesz. Ilyenkor az érzékeny területek többszörös érintése arg. nitrikummal sokszor igen jól csillapítja az érzékenységet, bár gyakran ezt az eljárást újra meg újra meg kell ismételnünk. Kétségtelen, hogy ha sikerül az arg. nitr.-al csapadékot raknunk a fog szöveteire, nemcsak az érzékenységet, tehát a beteg panaszait szüntetjük meg, hanem a folyamat előhaladásának is gátat vetünk, sokszor igen hosszú időre. Vannak esetek, mikor ez nem sikerül és kifejezett sekélyebb-mélyebb szövethiány keletkezik. Ezen hiányok — már csak a fogszú keletkezésének veszélyeit is elhárítandó — alkalmas eljárással pótlandók (tömés). 3. A fogak labiális (bukkális) felszínén található sajátságos szövethiányok. Néha, különösen felső középső metszők labiális felületén széles, sokszor szeszélyes alakú, máskor inkább szívalakot utánzó, csillogó felületű, rendszerint lapos szövethiányokat találunk. Rendesen a valamivel előbbre álló két felső metszőn észleljük, amikor a felső ajak elég szűk, keskeny és szorosan reáfekszik a metszőkre. E szövethiányok csak rendkívül lassan mélyednek és a dentinig rendszerint nem jutnak el. E hiányok okát nem ismerjük. Vannak, kik vegyi hatásnak (szájnyálkahártya apró mirigyei vegyi hatásának), mások ismét erőművi hatásnak (reáfeszülő ajak) tartják. A leírt szövethányok megkülönböztetendők azon hiányoktól, melyek ugyancsak a fogak labiális felszínén támadnak, de kimutathatóan valamely külső, káros (vegyi) hatás eredményei. így sokszor látunk labiális, bukkális hiányokat savas vegyhatású száj- és fogápoló szerek használatától. De ezek a hiányok kétségenkívül magukon viselik a savhatás nyomait: a zománc helyenként felpuhul, gödrös, nem fénylő, elszínesedett, igen gyorsan mélyed és egyenletesen reáterjed rendesen több fogon (alul-felül) az egész zománcra. 4. A fogakon szándékosan létesített szövethiányok. (A fogak alakjának szándékos megváltoztatása.) A kemény fogállományok szerzett hiányaihoz sorolhatók azon szövethiányok is, melyeket némely helyütt maga az ember ejt fogain. Afrika nem civilizált népei (a Kongó vidéken, Malái szigeteken még manapság is), fogaik csiicskéit,
