Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogak rendellenességei - 2. A fogak méreteit illető eltérések - 3. A fogak számát illető eltérések
60 A fogak rendellenességei. képletek származhatnak abból, ha két szomszédos fog akárcsak egyetlen részével (pl. a koronákkal), vagy esetleg egész hosszaságában összenő, vagy ha a fog fölös fogképlettel nő össze. Ha két külön csírából kifejlődött két fogat cementhiper- trófia egyesít, ez esetben összenőtt fogakról (= dentes concreti) szólunk. Ha két i Alsó v’ rendes fogcsíra egyetlen egésszé 139 őrlőfog összenőtt ^§y^^úl, szál maznak az összeolvadt fogak őrlőfog összenőtt gyökerekkel. (dentes confusi). Ha rendes fogcsíra és és elgörbült gyö- fölös fogcsíra olvad össze, akkor kelet- kerekkel, keznek az ikerfogak (dentes geminati). Előfordul ez a rendellenesség úgy a tej fogazató an, mint az állandó fogazatban. Busch azon állítását, hogy a fogaknak ilyen összeolvadása a középvonalat soha sem lepi át, Bruns- mann megdöntötte. Az összeolvadás jelenségére nem jellemző Baume azon felvétele sem, hogy a fogbélür mindig közös. Urbantschitsch és Hahn eseteiben ilyen fogakban teljesen elkülönített, két fogbélürt találunk. ábra. Alsó 2. A fogak méreteit illető eltérések. A rendes és ismertetett nagyságtól (1. előbb Herpin tábláját) eltérően lehet a fog túlságos kicsiny (nanisme — törpe), vagy túlságos nagy (,gigán140. ábra. Rendellenesen széles felső metszőfogak (Co/yer). tisme — óriás). E rendellenesség mindkét irányban lehet totális vagy parciális. Sokszor ez eltérések a fog alaki eltéréseivel szövődnek. (140., 141., 142. ábra). 141. ábra. Felső szemfog rendellenesen hosszú gyökérrel. 142. ábra. Felső nagyőrlő rendellenesen hosszú és szétálló gyökerekkel. 3. A fogak számát illető eltérések. E fejezetben szólnunk kell fölös fogakról, továbbá egyes fogak hiányáról. A fölös fogakra nézve /. G. Saint-Hilaire állította fel azt a tételt, hogy minél több van a fogazatban valamely fogféleségből, annál többször jelenik meg ez a fogféleség fölös számban. A fogazatban pl. csak
