Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogmedernyúlvány tájbonctani viszonyai

olyan mint a bukko-disztálisé.

A II. nagy őrlőfogon át eső metszetek mindenben az I. őrlőről leírt viszonyokat tüntetik fel.

A III. nagy őrlőfog táján e tájbonctani viszonyokról jellemző leírást nem adhatunk,

mert e fog gyökereinek száma, lefutása és így a fogmedre is szerfelett változó.

Az alsó állcsonton e viszonyok jól tanulmányozhatók kereszt- (az állkapocs ivére merőlegesen eső), hossz- (az állkapcsot orális- és faciális- félre osztó) és vízszintes (az állkapcsot egymás fölött párhuzamosan, a fogak hossztengelyére merőleges síkban eső) metszeteken.

A fogmeder-nyúlvány tájbonctani viszonyai. nt>

119. ábra.

121. ábra. Az állkapocs jobb felének keresztmetszetei (Loos).