Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogak és a nyirokrendszer
52 A fogak és a nyirokrendszer. A fogak és a nyirokrendszer. A fogakhoz tartozó nyirokpályák az állkapocstájak nyirokmirigyeibe ömlenek. Az állkapocsszöglet, a nyelvcsont és a m. biventer két hasa határolta háromszögben két különálló mirigycsoport van: a lympho-glandulae submentales és a lympho-glandulae submaxillares. Az első csoport (egy, esetleg két pár) a középvonalhoz közel, a mm. geniohyoidei között, zsírszövetben van beágyazva és az ezen izmokat fedő fascia takarja. Az utóbbiak (legtöbbször három mirigy) az állkapocs mentén az állalatti nyálmirigy közvetlen szomszédságában feküsznek. Az egyik mirigy (a) az állkapocs belső felületén, a linea obi. int. elülső végén van és a nyálmirigytől legtöbbször az állcsont szélén átvágó art. max. externa választja el; a másik mirigy (b) közvetlen a nyálmirigy alatt és azon rajta fekszik és külön kötőszövettokkal azzal szorosan összekapaszkodik; egy harmadik (c) mirigy a nyálmirigy disztális felszínével kapaszkodik össze. A szubmaxilláris nyirokmirigyeket kitapintanunk nem nehéz: 2—5 ujjúnkat az állkapocs szélével párhuzamosan reáillesztjük az állkapocs belső felszínére és kezünket könnyedén ide-oda mozgatjuk. Az ujjunk hegye » így a gömbölyű mirigyeket érzi és egyik-másik ujjunkkal erősebb nyomást gyakorolva felvilágosítást nyerünk a mirigy nagyságáról, érzékenységéről stb. E vizsgálatot gyakran megnehezíti a platysma myoides feszülése, ezért nehéz a szubmentális mirigyek kitapintása is. Ezek vizsgálatakor kissé előre kell hajtanunk a beteg fejét, mert különben az állalatti izmok megfeszülnek és nem sülyeszthetjük elég mélyen az ujjúnkat. Nagyon jól kitapinthatok e mirigyek bimanuális vizsgálattal: az egyik kéz ujja a száj alapján kifelé nyomja az anatómiai képleteket a kivülről vizsgáló másik kéz ujjai felé. alapján a következőképen írja le: az alsó metszőfogak a szubmentális mirigyekhez tartoznak; a szub;paxilláris mirigyek közül az a és b mirigy az összes felső fogak, az alsó szemfog, a kis és nagy őrlők körébe vont; a c mirigy a felső és alsó II. és III. nagy őrlők betegségével egyidejűén beteg (110. ábra). 110. ábra. Az állkapocs alatti nyirokmirigyekből kilépő nyirok az elülső felső felületes és mély nyakmirigyekbe és pedig elsősorban a karoti- szok háromszögét kitöltő mirigyekbe ömlik. Az egyes fogak és az egyes nyirokmirigyek között a szorosabb összefüggést Partsch 1000 jól megfigyelt eset
