Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogak szövetei

46

A fogak szövetei.

A cement 20—30 ja vastagságban borítja a gyökér dentinjét, a gyökcsúcs felé rendszerint azonban vastagodik. Legvékonyabb a fog nyakán, ahol egyöntetűen elmeszesedett; egyebütt különböző alakú űröket (el nem meszesedett alapanyag) tartalmaz, melyek egymással közlekednek. Az űrökben sejt: cementtest van (96 ábra).

P.

96. ábra. Keresztmetszet az ember kis őrlőfogának gyökerén át (G. Fischer).

C. réteges cement; D. dentin ; G. a fogbél (P) erei, N. idegei; K. szemcsés réteg.

4. A fogbél (pulpa dentis) egyöntetű kocsonyaszerű alapanyagban, számos, egymást minden elképzelhető irányban keresztező rostok tömege, melyben számos, egymással nyúlványokkal összekötött sokszögletű, majd ismét gömbsejt, továbbá orsóalakú kötőszövetsejt van. A fogbél felületét odontoblasztok borítják.

A fogbélben számos, néhány kötőszövetsejttel vagy csak hámmal körülvett hajszálér fut (97. ábra). G. Fischer perivasz- kuláris nyirokhézagokat különösen az odontoblaszt rétegben mutatott ki. Általában azonban nyirküröket a fogbélben a leg, . , több szerző nem ismer el. Idegek

97. ábra. A íogbel keresztmetszete (G Fischer). .

!(érző trigeminus agak) rendsze- CL, CII. hajszálerek; N. velős idegek; v ,

p fogbél szövete rint az erek menten haladnak,