Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
A fogak szövetei
44 A fogak szövetei.----^R.Str. " F.V. 91. ábra. Zománc-dentin határ (G. Fischer). D. dentin ; J. interglobuláris űrök ; P.V. zománcoszlopok lefutása ; Z.K. gödrös határ a zománc és dentin közt; Pl. plazmanyúlványok ; R.Str. Retzius féle csíkok. mint egyszerű végágak, vagy mint rostpamat végződnek (lásd 92 ábra). G. Fischer szerint a dentin - csatorna tartalma, a Tomes- féle rost ágazik szét igen finom rostokra, melyek a zománcoszlopok el nem meszesedett fali részében vesznek el. G. Fischer szerint a Tomes-féle rostok közvetítenék a zománc anyagcseréjét. A rendes zománc felületén már szabad szemmel is láthatók a koronán csíkok: vízszintesen, egymással párhuzamosan futó gyűrűk (93 ábra), (Peri- kymatien PreiswerkJ, melyek a korona nyakán legszorosabban vannak egymás mellett. Áttünik ezek mellett a mélyből ferde csíkozottság is, melyet Schreger és Hunter rostnyaláboknak mondott. Ezt a rostozottságot az egymást keresztező zománcoszlopok okozzák. A sávok hosszcsiszo- latokon világosabb és sötétebb kötegek, melyek az oszlopok hossz- (Parazonien Preiswerk) vagy keresztmetszeteinek (Diazonien Preiswerk) felelnek meg. E csikozottságon kívül Retzius írt még le párhuzamos sávokat, melyeket állítólag mészszegény oszlopok okoznak. 2. A dentin (substantia eburnea). A dentint, mint fejlődése vázolásakor leírtuk, a fogbél felületét borító, kötőszövet eredetű egyetlen sejtréteg, az odontoblasztok építik fel. E sejteknek perifériás hosszú nyúlványaik (Tomesféle rost) külön csatornácskákban (dentincsatornák), az egész dentinen áthúzódnak. A dentin legkülső rétege mindig teljesen homogén alapanyag: uitrodentin, melynek vastagsága igen változó. A dentincsatornák a gyökérben vízszintesen haladnak^ legvégükön a gyökcsúcs felé lehajtanak, a fognyakon felegyenesednek és 93. ábra. 92. ábra. Tomes-féle rost végződése a zomárc-den- tir. határon (G. Fischer).
