Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

A fogak fejlődése

A fogak fejlődése.

33

,Ameloblaszt

sejtek

, Legfiatalabb zománc

Fiatal

zománc

} Erősen elmesze- sedett zománc

81. ábra. Arreloblasztokon, fiatal és öregebb zománcon ferdén áthaladó keresztmetszet (G. Fischerj.

mindinkább kifelé húzódnak és egyúttal szélesednek, miért is a zománchasábok a periféria felé szélesebbek.

LE

82. ábra. Praedentin képződés (G. Fischer)

A ameloblasztok, D praedentin, Od odontoblasztok nyúlványai (F) és magvai K, P elemi fogbél, iS in- termediaer réteg.

A leírtak szerint a zománc intracelluláris sejtműködés eredménye.

Még előbb, mint a zománc kalcifiká- ciója, megindul a dentinképzödés. Az odontoblasztok perifériás, széles plazma nyúlványa egyetlen homogén tömeggé folyik össze: membrana praeformativa. Ez mind vastagabb lesz és rostos nyúlványokkal az odontoblasztok közé húzódik. (82. ábra). Ez a szövet a dentin elő- futárja: a praedentin. A fejlődés további folyamán mész rakódik le e szövetbe és így ez a szövet válik

P

83. ábra. A macska állandó foga előtörőben (G. Fischer).

A csontappozició, P fogbél, iP interdentális papilla, R csontfelszívódás, vS összenőtt zománchám, EW hámburjánzás, WS Weil-féle réteg.

Szabó : Fogászat.

3