Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak méretei - A fogbélűr tájbonctani viszonyai állandó fogakban
A fogbélür tájbonctani viszonyai. 27 Ha a fog csücskei egyenlő magasak, akkor a fogbélcsücskök is egyformán magasan terjednek a rágófelületbe (69. ábra b). A gyökcsatornákat elválasztó válaszfal széles, nyeregalakú; a fogbélkamra teteje sokszor csipkés, máskor széles, lekerekített. Legközelebb esik a fog felületéhez a bukkális fogb élcsücsök. A faciális metszeteken — melyek a két bukkális csücskön és a két bukkális gyökéren át vezetnek — a fogbélkamra keskenyebb, diver- tikulumjai egymáshoz közelebb állanak (69. ábra c). A palatinális gyökéren és a palatinális csücskökön átvezető hosszcsiszo- laton, négycsücskű fogban a két csücsöknek megfelelően két divertiku- lumot találunk: egy mély meziálisat és egy sekély disztálisat (69. ábra d); háromcsücskű fogban egyetlen lekerített divertikulum van (69. ábra e). Harántmetszetek közül az (70. ábra) 1., és a 2. (4 és 3 csücskű fogakban) 1 2 3 456 78 9 70. ábra. (Loos). a fogbélcsücskökön vezet át; a csücskök legközelebb az approximáhs felületekhez esnek. A további képekről könnyen leolvasható az a viszony, amelyben a fogbélür és a fog falai vannak. Alsó nagy őrlőfogak hasonló tanulmányozásra alkalmasabbak, mint a felsők. Faciális metszetekkel, melyek bukkális és lingvális félre osztják a fogat (vagy ezzel párhuzamosan a két bukkális csücskön, továbbá a két lingvális csücskön átvezetett metszetekkel) az egész fogbél- üreg kiterjedéséről mezio-disztális irányban pontos felvilágosítást nyerhetünk. A fogbélkamra teteje a fogbélür felé domború, disztálisan még erősebben leeső a fog rágófelszíne; így a fog- bélüreg boltozata disztálisan fokozatosan vastagodik. A meziális divertikulum élesebb, mint a disztális és mélyebben nyúlik a rágófelszínbe : a meziális fogbélcsücsköt merőleges irányban hamarabb érjük, mint a disztálisat. A fogbélkamra oldalfalai tetemesen vékonyabbak, mint'a boltozata.
