Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)

Az állandó fogak méretei - A fogbélűr tájbonctani viszonyai állandó fogakban

A fogbélür tájbonctani viszonyai.

25

közelednek egymáshoz és szűk csatornát alkotva érik el a gyökcsúcsot. (65. ábra b). De sokszor egyetlen gyökérben is oszlik a fogbélür, úgy hogy egy bukkális és egy lingvális gyökcsatornát találunk. A gyökcsatornákat elosztó választófal domború éllel tekint a fogbéltető felé. A válaszfal és a fogbéltető legmélyebb pontja egymástól különböző távolságra

ab c d e f g

65. ábra. (Loos).

lehet: néha csaknem érintkeznek (65. ábra c), máskor meg a távolság köztük igen nagy (65. ábra d).

Ha két gyökere van a fognák, természetesen akkor két gyökcsatornája is van (65. ábra e).

A koronában a fogbélürt vastagabb fal választja el a fog ielületétől

1 2 3 4 56 7 89 10 11 12

66. ábra. (Loos).

lingválisan, mint bukkálisan, a fog nyakában is vastagabb a lingvális, mint a bukkális fal.

Mezio-disztális irányú metszeteken (65. ábra /) a képek egyszerűbbek : a fogbélür kisebb; ha kettős a gyökér, csak mint kis rés vagy tojás alakú lyuk mutatkozik (65. ábra g).

Ha) ántmetszéteken (66. ábra) a rágófelülettől a nyak felé haladva először a bukkális csücsköt érjük el (1); e magasságban a meziális fal homorú, a disz- tális nagyobb sugárral írott és domború; a fogbél csücske legközelebb tsik a meziális falhoz. Lejebb már mindkét csücsök megjelenik (2), e metszeten a bukkális fal szélesebb, a lingvális keske- 67. ábra. (Loos).