Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása. 11 23. ábra. Felső I. (baloldali) kis őrlőfog rágófelszíne (Turner). gyobb a lingválisnál, a labiális csücsök is magasabb. Felső I. kis őrlőfog rágófelülete (23. ábra) trapezoid; a felszínre jellemző a labiálisán és lingválisan kiemelkedő két csücsök. A csücsköket meziodisztális irányban húzódó árok választja el. A labiális csücsök a kifejezettebb, csúcsáról 4 dudor indul el: a buk- kális, a mely részben a korona labiális felszínének domborúságát alkotja, egy háromszögletű zománcdudor, mely a centrális árok felé húzódik le és rendszerint abban vész el és oldalt két dudor, melyek elérik a meziális és disztális szögletet. E két zománcdudor közül a disztális szélesebb és inkább hajlott, a csücsök csúcsa t. i. közelebb esik a korona meziális, mint disztális felszínéhez. A lingvális csücsök alacsonyabb és sokkalta inkább legömbölyített, mint a bukkális. Az ebből kiinduló három zománcdudor is elmosó- dottabb; a centrális árokhoz húzódó háromszögű dudor gyakran nincs is meg, vagy esetleg elmosódik a bukkális hasonalakú' dudorba. Esetleg a két háromszögletű zománcdudor egyesül egyetlen haránt dudorban; de rendszerint mégis elég mély barázda választja el azokat a centrális árokban. A meziálisan és disztálisan a csücsökről lehúzódó zománcdudorok a marginális élekbe mennek át. A centrális árok vízszintesen fut a meziális marginális széltől a disztálisig, néha mindkét végén tovább terjed és finom barázdaként a fog meziális és disztális oldalfelületéig jut el. A bukkális felszínt (24. ábra) négy kifejezett él határolja: az alsó, rágó élt a bukkális csücsök meziális és disztális leeső részei alkotják; ezek közül a meziális lapos vagy gyengén domború, míg a disztális homorú is lehet. A felület meziális éle kifejezettebb, mint a disztális. A cervikális él csaknem egyenes, vagy gyengén a gyökér felé domború, a disztális él rendszerint rövidebb és domborúbb a meziálisnál, mert a fognak disztális szöglete alább esik. Az egész felszín elég egyenletesen domború. A lingvális (25. ábra.) felszín keskenyebb a bukkálisnál; erősen domború, rágó éle, melyet a lingvális csücsök alkot, domború; a cervikális él inkább egyenes, vagy gyengén a gyökér felé „ , „ t ,, . , domború. 24. abra. Felső I. (baloldali) kis őrlőfog bukkális A fog meziális felszíne (28. ábra) negyszögú; felszíne (Turner). rágó élét a meziális marginális él és a lingvális
