Szabó József dr.: Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása
8 Az állandó fogak tüzetes bonctani leírása. disztális szöglet letompított szöglet (1. 3. és 4. ábra) (Winkemerkmal: Mühlreiter). 3. A fog hossztengelye (a vonal, mely a metszőéi középpontját összeköti a gyökcsúcscsal) nem merőleges a metszőéire, hanem azon oldal felé hajlik, amelyik oldalé a fog. (Wurzelmerkmal, Mühlreiter.) (6. ábra.) Felső oldalsó metszők. (10., 11., 12., 13. ábra.) Kisebbek mint a középső metszők, de csaknem ugyanolyan alakúak. Koronájuk keskeny, karcsú, gyökerük is rövidebb, mint a nagy metszőké. Legfeltűnőbb különbség rendszerint a két oldalsó él lefutásában van: a két él a fogkorona közepétől a metszőéi felé gyakran erősen összetér, (a középső metszők e két oldalsó éle csaknem párhuzamos), ezért az oldalsó metszőfogakon mindkét metsző'szöglet legömbölyödik, lásd a 14. ábrát. A labiális felszín erősen domború, a lingvális felszínen az oldalsó élek nagyon gyakran erős zománcdúdorban egyesülnek (tuberculum), ezért e felszín erősen homorú és gyakran valóságos gödröt rejt (foveola) (1. 14. ábra g). A jobb és baloldal között ugyan azon szempontokból tehető különbség, mint a középső metszőkön. Alsó metszőfogak. (15—18. ábra.) Vésőalakú koronájuk hosszúkás négyszög; a fog nyakán mindkét oldalt erősen lelapított, benyomott. Sokkalta keskenyebbek, mint a felső metszők. Az alsó középső metsző keskenyebb és rövidebb az oldalsó metszőnél. Labiális felszínük alig domború: azon hosszant barázdákat csak ritkán találunk; csupán a metsző élen van fiatal korban r.éha két behuzódás. Lingvális felszinük hosszúkás keskeny háromszög; erősen homorú, a fognyak fölött erősebben kiugró zománcdudor. A metszőéi egyenes vonal és különösen a középső metszőn derékszögben ütközik az oldalsó felületekkel. Gyökerük keskeny, csaknem egyenes, mindkét oldalról erősen laposra nyomott. Van tehát a gyökéren két széles oldalsó felület — mindkettőn kifejezett hosszbarázdával, és gyengén domború labiális és lingvális felület. A gyökér harántmetszetben hosszant tojásalakú. Szemfogak. A legerősebb, legtestesebb egygyökerű fogak. Gyökerük és koronájuk az összes fogak között a leghosszabb. Felső szemfog. A labiális felszint (19. ábra) 5 él határolja. A korona szabad végét csúcsban találkozó két él háromszöggé alakítja; a háromszöget alkotó meziális él rövidebb, mint a disztális. A korona nyakáról elinduló meziális és disztális él, az előbb emlitett és a korona szabad végén háromszöget alkotó két éllel szögben találkozik; a meziális szöglet hegyesebb, a disztális szöglet tompább; a meziális szöglet azonkívül közelebb is fekszik a fog ijsúcsához. A nyakon az él a gyökér felé domború, ugyanolyan mint a nagy metszőkön. A felszín minden irányban erősen domború, e domborulatot még növeli a fog csücskétől a korona 14. ábra. (Mühlreiter.)
