Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Klaproth

szerészi vonatkozású kifejezések magyarázatával is, ami világosan mutatja, hogy Klaproth korában még meny­nyire egybeforrott volt a kémia a gyógyszerészettel. Min­den az ő korában ismert kérdésre, mely a könyv cimének megfelelő körzetből ered, az akkori idők tudományos fel­fogásának legjobban megfelelő bő választ lehet benne meg­találni, tehát kémiai és gyógyszerészi történet szempontjá­ból fontos jelentőségű. így megtalálni benne nemcsak az elemek és összetett testek bő leírását, hanem a szerves kémia akkor már ismeretes részeit is, továbbá úgy a gyógy­szerészeiben, mint pedig a kémiában előforduló minden­nemű munkálatok és az azok elvégzéséhez használatos készülékek és eszközök ismertetését. Kétségtelen, hogy Klaproth Németország legjelesebb kémikusai sorában foglal helyet, aki az ásvanykémiában valósággal úttörő munkásságot fejtett ki, hiszen ő maga is utal egyik közleményében korának alacsony ásványtani tudományos színvonalára, mely szerint az ásványok cso­portosítását ekkor még csakis külsejük után végezték, a legtöbbnek összetételét vagy tévesen, vagy egyáltalában nem is ismerve, de ha tudták is, akkor sem tulajdonítottak ennek nagyobb fontosságot. Ezen a helytelen állapoton akart Klaproth változtatni és sikerült is neki uj, lük­tető életet bevinnie a szunnyadó ásványtanba, de ezzel kapcsolatban egyúttal halhatatlan nevet biztositott magá­nak úgy az ásványtanban, mint a kémiában. Ebben az ás­ványkémiai körzetben végzett munkálatai során fedezte fel, mint uj vegyületet a mellitsavat és mint uj kémiai elemeket a titánt, ceriumot, zirkoniumot és urániumot, mig tellur és strontium vizsgálataival hozzájárult ezeknek alaposabb megismeréséhez. Valóban nagy felfedezések és eredmények, melyek még a felfedezésekben oly gazdag kémiának is di- szére válnak és sokszorosan felülmúlják azt a mértéket, mely a minden időkre szóló halhatatlan nevet biztosítja a tudomány őrök világában, de ezenkívül itt van még úttörő ásványelemzéseinek sokasága is, amelyből az tűnik ki, hogy a drágakövek és féldrága kövek mellett az ércek és egyéb ásványok legnagyobb részének kémiai összetételét ő állapí­totta meg először és ezek között sok megállapítása még ma is elfogadott érvényességű. Az ásványtanban a klap­- 59 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom