Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)

Scheele

dezését tartalmazta. A közönséges aether (aethylaether) előállítása kénsavból és szeszből különféle módozatokkal már régen Scheele előtt is ismeretes volt és ő tulajdonképen további kutatásaival az aether képződésének teóriájára akart világosságot deríteni. Kísérleteit azzal kezdte, hogy barnakő porát, kénsavat és töményszeszt retortában meleg homokra helyezett, mire ez nemsokára önmagától forrni kezdett és a lefolyóban Scheele »egy nagyszerű illatu aethert« talált. Végzett azután hasonló kísérleteket borkősavval, citromsavval, bórsavval es különféle más sa-- vakkal aethernyerés szempontjából, azonban ezek a kísérletek eredményre nem vezettek.

Ezt a dolgozatát követi ugyanebben az évben a »Megjegyzések az ecet eltartásának uj módjáról« cimü munkája, mely nem kisebb dolgot, mint a sterilizáció feltalálását tartalmazta, melyet pedig sokan a későbbi XIX-ik század felfedezése gyanánt szeretnének oly büszkén elkönyvelni. Ebben a munkájában Scheele mindenekelőtt felemlíti azt a régóta ismeretes tényt, hogy minden ecet megromlik, továbbá, hogy ennek meggátlására négyféle módszer ismeretes és pedig a besürités, a fagyasztás, a levegőtől való távoltartás és a lepárlás. Ezután egyszerre két uj konzerválási módot is ir le, mely azonban lényegében egy és ugyanaz. Az egyik abból áll, hogy az ecetet jól ónozott üstben erős tűzön negyed percig forraljuk és utána palackozzuk, ha azonban attól tartunk, hogy ecetnek ónozott edényben való főzése az egészségre esetleg káros lehet, úgy eljárhatunk a másik módszer szerint, melyet olyképen végzünk, hogy az ecetet palackozzuk és utána vizet tartalmazó fazékba téve, tűz fölé helyezzük. Ha a lazákban levő víznek körülbelül egy órai forrása után a palackokat kivesszük, ez az ily módon »főtt« ecet szerinte már évekig is eláll úgy szabad levegőn, mint félig töltött palackokban is. Látjuk ebből, hogy Scheele-nek ez az ecetkonzerválási módszere lényegében semmiben sem különbözik a mai sterilizálástól.

Még ebben az évben és folytatólagosan 1783-ban jelentek meg a berlini kékkel végzett kísérletek eredményeit összefoglaló tudósításai, mely kísérletek a berlini kékben levő »festőanyag« kiderítését célozták és valóban a kéksav- 43 -