Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Scheele
mig ezzel az uj eljárással az addig szükségelt nagy meny- nyiségü maró szublimát felhasználása feleslegessé vált. Ebben az évben jelent meg a berlini természetvizsgáló barátok társaságának közlésében a »súlypátfóidról« (ba- ryumoxyd) szoló dolgozata is, melyben számos mindenféle vizsgálatnak alávetve megállapítja arról, hogy a mész- föld (calciumoxyd) tulajdonságaitól teljesen elüt, igy ennek egy »külön sajátos földnek kell lennie«. A »molybdänum« (molybdänit — Mo S ■>) kémiai vizsgálatáról szóló dolgozatának megjelenése következett ezután, ugyancsak ebben az évben és a molybdánsav felfedezését tartalmazta. Ugyanis a molybdänit ásványt vette tüzetes vizsgálat alá és úgy tapasztalta, hogy csak a salétromsav és arsensav idéznek elő benne változást. Salétromsavval melegítve azt tapasztalta, hogy vörös szinü »gőz- fejlődés« indul meg, a bepárlás után szürke maradékot nyer, mély maradék csak a salétromsavval való melegítés és utána történő bepárlás ötödik megismétlése után fehéredik ki. Az ily módon nyert »földel« alaposan megvizsgálva leírja, hogy a lackmust vörösre festi, tehát savanyú természetű; igen kevés, »borkoalkali« (kalium car- bonat) hozzáadására vízben jól oldódik, lehűléskor azonban kristályosodás áll be. Az ilyen oldata az ezüstöt, higanyt, ólmot salétromsavas oldatából lecsapja, az ólmot sósavas oldatából is, továbbá az »illó alkáliból« (ammonium carbonat) a »légsavat« (szénsav) kihajtja és vele semleges sót ad, mely minden fémoldatból csapadékot vált ki, igy maró szublimát, barnakő, zinc oldatából fehéret, vas és ón sósavas oldatából barnát, cobalt oldatból rózsaszínűt, rézből kéket, timsó és mészoldatból szintén fehéret. A továbbiakban aztán leírja egy lecsapás utján nyert »molybdän földnek« az előbbitől eltérő tulajdonságait, végül pedig, miután a »molybdänumot« sikerült szétbontania, megkísérli a nyert »molybdänföldbol« és kénből újra összeállítani. A kétféle anyagot tehát jól összekeverve lombikban melegíti és azt találja, hogy a felesleges szabad kén kiűzése után visszamaradó fekete por ugyanolyan tulajdonságú, mint a »molybdänum«, tehát a nyert »molyb- dnnföld« egy eddig ismeretlen földféleség, mely, miután 40