Studény János - Vondra Antal dr.: Hirneves gyógyszerészek (Budapest, 1929)
Marggraf
1735-ben visszajött Berlinbe és itt 1738-ban a »Királyi Tudományos Társaság« tagja lett, majd 1754-ben ez a társaság lakóházat és laboratóriumot rendezett be számára, 1760-ban pedig fizika-matematikai osztályának igazgatójává választotta meg. Az akkori kémikusok féltékenykedési veszekedéseitől távoltartotta magát ez a szerény természetű, de annál komolyabb tudásu kutató és kizárólag a tudománynak és tanítványainak élt. Marggraf neve egész Európában jól ismert név volt és hogy működését külföldön is mennyire értékelték mutatja az, hogy a párisi akadémia külföldi tagjainak sorába iktatta. Bár betegeskedő ember volt, mégis egész életét szakadatlan munkában töltötte el, 1774-ben beállott hosszantartó súlyos betegségéig, melytől 1782 augusztus 7-én bekövetkezett halála váltotta meg. Marggraf tudományos munkálatai közül legfőképen növényi cukorvizsgálatairól kell megemlékeznünk, mely kutatásainak eredménye gyanánt 1746. március 3-án, tehát éppen születésnapján a berlini tudományos társaság elé terjesztette egyik dolgozatát, ahol kifejtette abbeli meggyőződését, hogy a fehér céklarépa is tartalmaz nádcukrot és alkalmas annak ipari előállítás céljából való termelésére. Marggraf-ot, mint kémikust növényekben előforduló cukor keresésére az a már jóval ő előtte is ismeretes tény inditotta, hogy sok növény gyantás és nyálkás anyagokon kivül sószerü testeket is tartalmaz, mint például egyesek sóskasót, mig mások konyhasó, vagy borkő tartalmúak és ezek a vegjmletek a megfelelő növényekből kivonás utján elő is állíthatók. Miután célja a cukor előállítására alkalmas növények megtalálása volt, tehát olyan növényeket, illetve azoknak olyan részeit kereste, melyeknek már édes ize után is cukortartalomra lehetett következtetni és ezek között az édes izü növények között talált is olyanokat, melyek tüzetesen megvizsgálva nemcsak cukorhoz hasonló édes anyagot tartalmaztak, hanem valósággal ugyanotyan cukrot, mint amilyen a cukornádból állítható elő. Azok a növények, amelyekben ilyen cukrot talált, részben belföldiek, részben külföldiek voltak, ámde cukorgyártás szempontjából kizárólag a belföldi növények érdekelték, mert hiszen célja a drága külföldi cukornak olcsóbb, de különben teljesen egyforma belföldi cukorral 18
