Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)
Műtétek a bőrön - II. A bőrvarrat
4 cóomózáánal a fonál szárait nem szabad keresztezni, hanem azokat mintegy párhuzamosan tartjuk (6. és 7. ábra), a fonálszárakat megfeszítjük, reájuk kettős hurkot kötünk a bőrtől körülbelül tenyérnyi távolságra és azután a fonál szárait meghúzzuk, míg a hurkok a bőrt érik. A hurkokat nem a sebre, hanem a sebvonaltól kissé oldalt fektetjük. Ezután még egy egyes hurkot kötünk a feszítve tartott szárakra oly módon, hogy a szárak ismét párhuzamosan álljanak és az a szár kerüljön felül, amelyik az első hurkolásnál is felül volt. Ha az első hurkolásnál csak egyes hurkot kötöttünk, úgy arra különösen kell ügyelnünk, hogy a szárakat a második hurok alkalmazásáig megfeszítve tartsuk, mert különben az első hurok engedhet. Az első hurok meglazulását meggátoljuk azzal, hogy vagy a hurkot vagy a hurok felett a fonál szárait ú. n. cáomófogóval(8. ábra) a második huroknak meghúzásáig rögzítjük. A csomóíőgók szerkezete hasonló vagy a PÉAN-féle érfogóhoz, vagy az anatómiai csípőhöz, csakhogy a fogószárak végeinek helső felszíne nem rovátkás, hanem teljesen síma. A bőrvarráshoz használt eszközök. A bőrvarráshoz az ú. n. áebéózi tűkre, varróanyagra, tűfogóra, sebészi csípőre (9. és 10. ábra) és egyenes ollóra van szükségünk. Csomófogó. sebészi csípő, sebészi csípő. A áebéózi tűk különböző sugárú körszeleteknek megfelelő gör- bületű tűk (11., 12., 13. ábra), melyek abban is különböznek a rendes szabótűktőí, hogy átmetszetük nem kerek, hanem háromszögű, önnek megfelelőleg három metsző élük van. Csak a fokánál keek a tű, hogy az kézhefogható legyen. Ezen görbülettel biró tűkön 8. ábra. Egvhorgú Többhorgú t i. ábra. Sebészi tű. kívül egyenes lándzsaalakú tűk (14. ábra) is használhatók. A tűk foka vagy közönséges, mint ahogy ez a szabók tűjén van ; ezeknél a fonalat a tűbe fűzzük vagy amerikai rendszerűek, ezeknél a fonalat a fokon levő hasítékba nyomjuk. A fonalat a tűbe az