Steiner Pál dr.: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1916)
Műtétek a fejen - Az ajak és a pofa defectusainak pótlására szolgáló plastikai eljárások - Nyúlajak
260 közt az oldalóö ajakhaáadék (nyúlajk), mely baloldalt kétszer oly gyakori, mint jobboldalt; 4. a két processus globulares közt a középső ajakhasadék. A nyúlajk kíséretében gyakran találkozunk a szájpad rendellenes fejlődésével is. Az elemi szájgödörnek különválasztása két részre: a felső lélegzői és az alsó tápcsatornái részre másodlagosan létesül. A középső orrnyujtványból nő lefelé az orrsövény és a vomer, amely az orrüreget két részre osztja. A második embryonalis hónapban a szájgödörben a felső állcsonti nyúlványoktól mindkét oldalt sövények, az ú. n. Köllicker-/c7c száj- padlemezek nőnek elébb lefelé, azután vízszintesen médián felé egymás ellenébe, egyideig közrefogva a szájpadhasadékot, amelynek szélei a nyolcadik hétben egymással és az orrsövénnyel összenőnek. Ha a fejlődés gátolt, a szájpadlemezek nem egyesülnek, előáll az egy- vagy kétoldali szájpadhasadék uranoschisis (farkastorok), vagyis az orr üregnek a száj üreggel való egy- vagy kétoldali állandó közlekedése. Ha a lágyszájpad a középvonalban nem forrad egybe, úgy lágyszájpadhasadék (staphyloschizis) áll elő, amely mindig médián fekszik. A nyúlajk és a szájpadhasadék kíséretében még egy rendellenességgel találkozunk. A felső állcsont eredetileg két csontból áll: a tulajdonképeni állcsontból és az áll előtti csontból (os preemaxillare s. intermaxillare), azaz azon csontból, mely a metszőfogakat viseli és az orrnyílás oldalsó széléig terjed. Ezen os intermaxillare rendesen a negyedik embryonalis hónapban odaforrad a tulajdonképeni állcsonthoz. Ha az odaforradás elmarad, úgy mindkét oldalon hasadék támad, az os intermaxillare izoláltan marad és a philtrummal együtt kifelé nő, úgy hogy az arc vázából kiemelkedik. Ezen fejlődési rendellenességek külön is, együttesen is előfordulnak. Az ajk, os intermaxillare, kemény- és lágyszájpad hasa- dékát együttesen clieilo-gnatho-urano-stapliyloschizisnek nevezzük. A nyúlajkműtétek irányelvei. A nyúlajk megszüntetésére törekvő összes plastikai módszereknél eljárásaink lényege a következőkben foglalható össze: 1. a hasadék széleinek felfrissítése ; 2. a lebenyképzés ; 3. a lebenyek mobilizálása és a feszülés csökkentése ; 4. pontos egyesítés. A lebenyképzésre azért van szükség, mert az egyszerű felfrissítés utáni egyesítésnél az ajak rövidsége miatt az ajakpírnál behúzódás (coloboma) támad, amely kozmetikailag kifogás alá esik. A lebenyképzéssel az ajak meghosszabbítását célozzuk. A nyúlajkot a szülés után közvetlenül is operálhatjuk, de célszerűbb a műtétet az első hét után végezni. A csecsemőt jól kipárnázott deszkalapra helyezzük el. vattába bőven begöngyöljük, karjait, törzsét, lábait pólyával a laphoz rögzítjük, fejét segédünk két kézzel fogja. Csecsemőknél a műtétet vagy úgy végezzük, hogy a segéd ülő helyzetben a lapra erősített csecsemőt lábai közé fogja, testéhez támasztja, két kezével a fejét rögzíti, a műtő szemben foglal helyet, vagy a csecsemőt a laphoz pólyázva a műtőasztalra fektetjük. Minthogy csecsemők a vér-