Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
ÜRÜ-, BÁRÁNY-, ŐZ- ÉS TEVEHÚS. 51 Mindez nagyon változik a juhtenyésztés szerint. így a hegyi juhnak húsa kevéssé kövér és főzés után keveset veszít* súlyából, míg a leicestershire-i tenyész-juhnál aránylag sok a zsír és főzés után sok a súlyveszteség. A lincolnshirei és leicesteri vegyes tenyész-juhot Anglia közép tartományaiban aránylag sok sovány húsa miatt nagyra becsülik; míg Londonban és szomszédságában az úgynevezett South-Down-t tartják többre, húsához képest aránylag csekély csontja és igen finom íze miatt. A főzés alatti veszteség változik a juh elesége szerint is, legkevesebbet akkor, ha repczepogácsával vagy száraz eleség- gel tartják. Egy kilo főtt ürühús összetétele egyre-másra a szokásos arányú zsírral a következőkép vehető fel: Ha egy ürüczomb-darabot veszünk különválasztott csontja és zsírja nélkül, összetétele nem sokat különbözik a főtt sovány marhahúsétól, sőt talán valamivel több nitrogén-tartalom van benne. A nyers ürühús közép-százalékos összetétele a következő: Szén 41.45, a szabad hydrogént is mint szenet számítva 55.18, nitrogén 2.0, ezenkívül az oxygén és hydrogén olyan arányban, mint a hogy a vizet alkotja. Egy kilo nyers ürühúsban 486 gramm szén, 26 gramm nitrogén van; ha pedig a szabad hydrogént is hozzászámítjuk a szénhez, mennyisége egy kilóban 684 grammra emelkedik. Az ürühús megemésztésére szükséges idő három, egész három és egy negyed óra. Mivel az elhullott juhokat Skótország északi részében gyakran használják, kívánatos, hogy közelebb szemügyre vegyük 4* 13■ sz. Szén gramm 530 Nitrogén gramm 32 Az elhullott juh.
