Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - I. szakasz. Állati tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
18 SZILÁRD TÁPSZEREK. az zsiros és sovány liusra, mely mindenik bőven van az állatokban, mely aztán még egy jobb felosztáshoz vezet, t. i. a nitrogéntartalmú és nitrogéntelen tápszerekhez, mivel minden sovány bús nitrogént tartalmaz, míg a kövér bús zsírja mentes attól. A fennálló látszólagos különbségek daczára, mindenféle búsfajban vannak bizonyos közös tápláló tulajdonságok; csak az arány változik, a melyben e sajátságok állanak és mindenik nagy osztálynak meg van a maga saját tápláló értéke. A bús boncztani szerkezete minden fajú állatnál igen hasonlít egymáshoz, akár egy ökörnek, akár egy légynek izma legyen is az, — vannak ugyanis benne parányi részecskékkel vagy elemekkel telt csövek, és az ilyen összetapadt csövek alkotják a bús tömegét. Nagyjában úgy lehet elgondolni a dolgot, mintha egy kesztyű újjá, mely sarcolemmá-nak neveztetnék, s mely oly kicsiny volna, hogy puszta szemmel nem látszanék, tele lenne a különféle állatnál különféle sajátszerű szemcsékkel és nedvességgel. Száz ilyen egymás mellett levő kesztyűújj képviselne együtt egy izomrost-nyalábot. A csövek finom szövetből vannak, azonban meglehetős tartósak; tartalmuk pedig közvetve érintkezésben áll a keringő vérrel, és szakadatlan vegyi változás és physikai megújulás főijük le benne. A búsnak sajátsága attól függ, hogy milyen a gyúradék, vagyis a csövekben levő állomány, míg a szívósság főképen a csövektől és azon összekötő anyagoktól függ, melyek e csöveket egymással és más testrészekkel összetartják, mind a kettő más más az állat korához és tenyésztéséhez képest. A modern tenyésztés czélja minél több izmot és zsírt termelni az élet legkorább szakában; ismeretes azonban, hogy míg ilyeténkép finomabb íz nyerhető, a teltséget és erőt csak az idő hozhatja meg. Az is jól ismert dolog, hogy a kötőszövet, vagyis az az anyag, mely a részeket összekapcsolja, aránylag bővebben jön elő a roszul táplált — roszul tenyésztett és a vén állatokban, mint az ellenkező viszonyok között, és hogy ez ösztövérré teszi a húst. Ebből könnyen belátható, hogy a fiatal és gyorsan hizlalt állatok húsában több a vér és a zsír,
