Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)

II. rész. Folyékony tápszerek

VIZ.

249

mennyiség inkább kifejezhető arány szerint, vagyis egymáshoz viszonyítva, mint azt Dr. Angus Smith is adja, mint határozott számokban.

Smith adatai e következők:

83. sz.

Az esővízben előforduló idegen anyagok összehasonlító táblázata.

Nitr.-tart. szervi Savak Ammon, anyagokból nyert

Illand—Valentia

............................................

. semmi

1-0

ammóniák

1-0

Angolország—belvidéki falusi helyeken .. ..

semmi

5-94

3-21

» a tengerpartokon....................

. semmi

10-55

—

Skótország—a nyugoti tengerparti, falvakon

10

2.69

3-9

ii i) belföldi falvakon.........

2-27

2-96

1-15

» » tengerp. falv. köz. szám. 9'30

4-10

3-11

» » » » keleten ..

17-61

5-51

31

» városokban (kivéve Glasgowot) .

. 22-85

21-22

6-23

Németországi középadatok .........................

9

22

—

3-59

Darmstadt ....................................................

. 12-56

—

—

London 1869...................................................

27-97

19 17

6-03

Szt-Helena ............................................; .. ..

28-71

25-33

676

Manchester 1869 .........................................

6

0-13

35-33

6-38

» középszámmal 1869—70 ........

. 73-44

35-94

7-38

» 1870 .........................................

86-76

36-54

8-38

Runcorn ........................................................

. 82-40

25-72

5-59

Liverpool .....................................................

83-46

29-89

4-67

Glasgow .....................................................

109-16

50-55

8-22

Angolországi városok .................................

61-57

28-67

6-29

Az esővíz, leesésekor, vagy a mint a földet éri, szabályszerűen savas, néha azonban alkalikus kémhatású. Ha a víz a földre ér, feloldja az állati és növényi anyagokat a melyekkel érintkezésbe jön; ilyenek a trágya és más korhadó mezei huliadékanyagok; feloldja a talaj-alkatrészeket, midőn nagy rohammal a folyókba siet, vagy midőn a rétegeken keresztül szűrődve, mint forrás, vagy mint talajvíz tűnik elő s a folyókba ömlik. Az utóbbi esetben sokat veszít azon állati anyagokból, melyeket a talaj felületén feloldott, míg a föld színe alól ásványalkatrészeket vesz magába.

Ebből az következik, hogy azon anyagok mennyisége, melyeket a víz magába felvett, rendkívül különböző a légkör álla-