Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
195 Ián sokkal jobban is ismeri őket, mint a c-ivílisált világnak akármely más népe. Ez eleségek igazi helye inkább a kellemes luxus-ezikkek mint a tápláló eledelek között van. Az ember mint egyedüli fenntartó táplálékra sehol sincs reájok -szorítkozva; azonban mint a táplálék kellemes pótlékát, a legkülönbözőbb szokásü népek is nagy gonddal keresik. Igaz, hogy a meleg tartományokban a tápszerek között magasabb helyet foglalnak el, de nem azért mintha chemiai összetételökben valami nagy érték rejlenek. hanem azért, mert ott olyan tápszerre van szükség, amely nem fejt ki nagy meleget; továbbá az ember itten a kellemes ízű nedveket igényli, melyek megnedvesítsék száját és izgassák az ízlés érzékét. E tekintetben a gyümölcsöket a mérsékelt és hideg égöv alatt kevéssé méltányolják, amire nézve különben meg kell jegyeznünk, hogy a hozzánk érkezett meleg égövi termények íze távolról sem ér fel az itthon közvetlenül szedett gyümölcsökével. Nem kell azonban azt következtetni, hogy nekünk nem volna olyan gyümölcsünk, melyet előnyösen összehasonlíthatnánk akármely égöv gyümölcsével; a mi szamóc-zánkat talán egy gyümölcs sem múlja felül; finomságban és kellemes ízben ananászunk, dinnyénk, szőlőnk, őszi- és kajszinbaraczkunk, körtvéink különösen kiválnak minden más ország hasonló terményei közül. Ezt azonban nem mérsékelt égaljunknak, hanem a termelési szorgalomnak, ügyességnek és melegházi mesterséges klímának köszönhetjük. Mindennek daczára a ki Ceylonból, Kelet- vagy Nvugot-Indiá- ból haza jön, az itthon kapható régi és aszott gyümölcs mellett áhítozik a fris narancs és kókuszdió után, épen úgy, mint Indiában is jól esett volna neki, ha a körívét, almát vagy a ribiszkefürtöket maga szakgathatta volna le a fáról. A természet talán semmi más irányban sem volt olyan bőkezű az emberek iránt, mint e tekintetben, ügy a meleg égöv, mint a mérsékelt kiima alatt. GYÜMÖLCS.
