Smith Edward: A tápszerek (Budapest, 1877)
I. rész. Szilárd tápszerek - II. szakasz. Növényi tápszerek - a) Nitrogéntartalmúak
138 NÖVÉNYI TÁPSZEREK. volodnak el. Midőn azonban finom lisztté van őrölve, nincsen ez a hatása, és bár a kovás réteg mindég emésztetlenül marad, de a cellulose és a keményítő, amelyeket befed, részben meg- emésztetnek és a táplálkozás elősegítésére szolgálnak. A lignin vagy cellulose és keményítő alkatrészei százalékokban : 37. sz. 0. 10 H. 10 C. 12 * A keményítőt könnyen fel lehet ismerni górcső segélyével; még könnyebben vegyi úton, úgy, hogy vízoldatához jódoldatot adunk, mire a keményítő sötét kék színt ölt. Helyén lesz itt elmondani, milyen arányban fordúl elő a keményítő a főbb növényi tápszerekben. 38. sz. Arrowrot ................. Rizs ............................ ........ 79-1 R ozsliszt ................. ......... 69-5 » A rpaliszt.................... ........ 69-4 B úzaliszt ........... .. ......... 60-3 K ukoriczaliszt............ ........ 64-7 Z abliszt..................... ......... 58-4 B orsó Búzakenyér ............. ......... 47-4 B urgonya ................. ........ 18-8 » P aszternák................. ......... 9-0 S árgarépa................. ........ 8-4 » F ehérrépa ................. ......... 5-1 XX. FEJEZET. BORSÓ, PASZULY, LENCSE STB. A legtöbb nitrogént tartalmazó magvak a borsó (Pisum sativum), paszuly (Phaseolus vulgaris), a bab (Vicia faba), a * Ez tulajdonképen nem a százalékos összetételt, hanem a vegytani egyénértékeket tünteti elő, a hol az 0 (Oxygén) 8,aC (szén [Carbon]) 6 és a H (Hydro- gén) 1 súly részét jelenti az illető anyagnak. E képlet tehát azt mondja, hogy 162 súlyrész keményítő 80 rész oxygénből, 10 rész hydrogénhől és 72 rész szénből áll, vagyis százalékokban kifejezve 50 rész oxygénből, 7 rész hydrogénhől és 43 rész szénből. F.
