Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Gyakorlati rész - VII. Az általános emberi és az egyén
AZ ÁLTALÁNOS EMBERI ÉS AZ EGYÉN szerint tehát érzéki, mozgási, értelmi és akarati különbségeket találunk az emberek egyéni magatartásában. A lehető eltérések vagy az egyéni tulajdonságok rendszerétől ezzel a nagyon általános felosztással persze még távol maradunk. Minden lehető emberi tulajdonság teljes rendszerével sem érünk azonban sokat. Hiába soroljuk fel ugyanis, hogy az emberek pl. színlátás, testes látás, látásélesség vagy elhatározás, kitartás, hevesség, vágymélység stb. terén lehetnek különbözők egymástól. Mert ha ilyenformán meg is állapítanék valakiről, hogy száz szempontból milyen száz tulajdonság jellemzi az illetőt, az egyén a maga egységében kisiklanék ezen a százszemű hálón. Ezt a körülményt a differenciális magatartás-kutatás korán felismerte. Ezért az egyéni eltérések kutatása kezdettől fogva nemcsak a lehető emberi tulajdonságok rendszerét célozta, hanem annak az összefüggésnek ismeretét is, mely az egyes jellegek esetenkénti milyensége között található. 2. A második feladat úgy próbál rendet teremteni az egyéni tulajdonságok kutatásában, hogy azt kérdi, vájjon valamely konkrét tulajdonság szükségképpen milyen más tulajdonságokkal jár, azokkal milyen viszonyban van és tovább menve, vájjon ennek az egyénnek itt milyen legkevesebb tulajdonság megjelölésével adhatom kimerítő képét? Ezen a ponton van kialakulóban egy az egyének eltéréseit általános sajátságaikban kutató tudomány, az individuális pszichológia. De mert a tudomány mindig az általánosat kutatja, akár statisztikailag, akár exempláris esetekben, az egyéniségről magáról a tudomány nem fog sokat mondani és ezt átengedi a gyakorlati emberismeretnek. Az egyes tulajdonságoknak az egyénen belül található viszonyával foglalkozik tehát a differenciális emberismeret tudományos része. Megállapítja, hogy mely tulajdonságok együttese vezet valamely jellegzetes magatartásra. így pl. egy előbbi példánkhoz kapcsolódva megállapítja, hogy hiúsági jelenségekkel többféle esetben találkozunk. Hiúságot tapasztalhatunk egy sikereitől elkényeztetett fölényes emberben, de tapasztalhatjuk akkor is, amikor valakit sorozatos balsze6’ 83
