Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)

Gyakorlati rész - VII. Az általános emberi és az egyén

AZ ÁLTALÁNOS EMBERI ÉS AZ EGYÉN szerint tehát érzéki, mozgási, értelmi és akarati különbsége­ket találunk az emberek egyéni magatartásában. A lehető el­térések vagy az egyéni tulajdonságok rendszerétől ezzel a nagyon általános felosztással persze még távol maradunk. Minden lehető emberi tulajdonság teljes rendszerével sem érünk azonban sokat. Hiába soroljuk fel ugyanis, hogy az emberek pl. színlátás, testes látás, látásélesség vagy elhatáro­zás, kitartás, hevesség, vágymélység stb. terén lehetnek kü­lönbözők egymástól. Mert ha ilyenformán meg is állapítanék valakiről, hogy száz szempontból milyen száz tulajdonság jellemzi az illetőt, az egyén a maga egységében kisiklanék ezen a százszemű hálón. Ezt a körülményt a differenciális magatartás-kutatás ko­rán felismerte. Ezért az egyéni eltérések kutatása kezdettől fogva nemcsak a lehető emberi tulajdonságok rendszerét cé­lozta, hanem annak az összefüggésnek ismeretét is, mely az egyes jellegek esetenkénti milyensége között található. 2. A második feladat úgy próbál rendet teremteni az egyéni tulajdonságok kutatásában, hogy azt kérdi, vájjon va­lamely konkrét tulajdonság szükségképpen milyen más tulaj­donságokkal jár, azokkal milyen viszonyban van és tovább menve, vájjon ennek az egyénnek itt milyen legkevesebb tu­lajdonság megjelölésével adhatom kimerítő képét? Ezen a ponton van kialakulóban egy az egyének eltéré­seit általános sajátságaikban kutató tudomány, az individuá­lis pszichológia. De mert a tudomány mindig az általánosat kutatja, akár statisztikailag, akár exempláris esetekben, az egyéniségről magáról a tudomány nem fog sokat mondani és ezt átengedi a gyakorlati emberismeretnek. Az egyes tulajdonságoknak az egyénen belül található viszonyával foglalkozik tehát a differenciális emberismeret tudományos része. Megállapítja, hogy mely tulajdonságok együttese vezet valamely jellegzetes magatartásra. így pl. egy előbbi példánkhoz kapcsolódva megállapítja, hogy hiúsági jelenségekkel többféle esetben találkozunk. Hiúságot tapasz­talhatunk egy sikereitől elkényeztetett fölényes emberben, de tapasztalhatjuk akkor is, amikor valakit sorozatos balsze­6’ 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom