Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - V. Az értelem
AZ ÉRTELEM dékos viszonyításra. A gondolkodás szétválasztja az össze nem tartozót, egyesíti az összeillőt, kiküszöböli az ellentmondást, másszóval megfontolásra és bírálatra képesíti az embert. Ennek eszközei a gondolkodási műveletek, például ítélés, következtetés és más logikai műveletek. De nemcsak logikai műveletek állnak a gondolkodás szolgálatában, hanem logika ellenes tendenciák, érzelmek, törekvések is. Fejletlen természeti népek mitológiája gazdag gondolatvilágot tár elénk, jóllehet a legelemibb logikai követelményeket sem találjuk meg azokban, például az azonosság elvét nem követik és átalakulások nélkül fellépő változások, távoleső dolgok azonosítása fordulnak elő az ilyen mítoszokban, melyek például a világ teremtését adják elő, tehát irányított elképzelések szüleményei. A fejlettebb gondolkodás stabilitásra törekszik és állandóságot igyekszik teremteni az elképzelések szétfolyó zűrzavarában. Az állandóság biztosítására a fogalmak kialakulása vezet.* A fogalmak keletkezése is az érzéki elképzelésben vagy szemléletben gyökerezik, jóllehet fogalomnak éppen az olyan jelentésélményt nevezzük, amely nem szükségképpen szemléletes, hanem az összetartozó jelenségek egész csoportjára vonatkozik. A fogalom pszichológiai keletkezésére fényt vet a következő megfigyelés. A ketrecében tartózkodó csimpánz észreveszi és felfogja azt a viszonyt, mely a ketrecén kívül levő gyümölcs és a ketrecbe nyúló hozzákötött zsinór között fennáll. A zsinórt megfogva, a majom behúzza a gyümölcsöt, vagyis kerülő úton, eszközhasználattal éri el célját. Később zsinór híjján botot fog használni, sőt, ha nincs bot, a fáról fog gallyat törni, hogy a gyümölcsöt elérje. Az érzéki mezejében előforduló tárgyakat az adott helyzetben szerszámokként fogja fel és úgy használja azokat. Azon a ponton, amikor az * Az érzéki magatartás területén is találkoztunk ilyen állandósulási tendenciával. Az ember megragadó tevékenységében érzéki tárgyak és gondolati fogalmak állandóságára szükség van. Ez a párhuzam azonban még nem jogosít fel arra, hogy az érzéki tárgyak állandóságát fogalmak keletkezésére vezessük vissza, mint ezt egyesek tanítják. 59