Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
MOZGÁS ÉS CSELEKVÉS Ha a cselekvés megfontolás — válogatás és értékelés — útján huzamosan egy tárgyra irányul, akkor kitartásról beszélünk, ami akarati jelenség. A kitartás nemcsak a cselekvésben, hanem az érzékelésben is fennáll, ezt láttuk a megfigyelés esetében. Az értelmi műveletek kitartását koncentrált gondolkodásnak nevezzük. A kitartás jellegével rendelkező magatartási formák nem az ösztönösség diffúz kölcsönhatásában, hanem az akaratiság hierarchikus közvetítésében érintkeznek egymással. L. VI. fej. A kitartás tartamát a szervezet állapota és a munka természete szabja meg. A fáradt szervezet épúgy nem képes kitartó munkára, (és megfigyelésre, gondolkodásra sem) mint ahogy a fejletlen, rosszul táplált, vérszegény, gyenge idegzetű emberek képtelenek kitartóan figyelni, munkában gyorsan kimerülnek és még oly értékes tulajdonságaik mellett sem képesek kitartó alkotásra. Kóros esetben a cselekvés teljesen széthulló, minden pillanatban másba kap, a gondolkodás pedig iránytalanul szökellő lesz. Normális figyelem mellett a kitartás mérvét a munka természete szabja meg. A munka rendszerint addig foglalkoztat, míg az alkotás vagy annak valamely szakasza létre nem jön. Az ember pl. nem szívesen hagy abba egy munkát a közepén, hanem igyekszik azt valamely természetes szakaszig lezárni. Könyvolvasás közben pl. egy fejezet végéig szeretünk eljutni, mielőtt abbahagyjuk. Egyszer Bourdon-próbát végeztettem nagyobb csoportban, előnyomtatott lap papíron (1. IX.). Miután az igazán nem kellemes munkát elkezdték, egy idő múlva kijelentettem, hogy hagyjíák abba, a demonstráció elérte célját. Mégsem hagyta abba senki és háromszori erélyes felszólítás után is maradtak még egyesek, akik a lap aljáig folytatták a feladatot. A félbeszakított cselekvés befejezési tendenciák érvényesülésére vezet. A félbeszakított munka kísérti az embert és nem hagyja nyugodni. Félbeszakítás előtt legalább is valamely értelmesen összefüggő egészt törekszünk befejezni. Megfigyeltem egyszer, hogy csavarirónomból akkor tört ki a ceruzavég, amikor 1932-ből csak 19 volt leírva. Önkéntelenül a ceruza fémvégé47