Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
MOZGÁS ÉS CSELEKVÉS által nyújtott nagy lehetőségek, melyeket a kisgyermek rövidesen arra használ, hogy bútorokat megmásszon, sarkokba elbújjon és a felnőttekkel kergetődzék. A más mozgó lényekkel való versengés, vetélkedés, küzdelem (lapda, kutya, ember) is már a második életévben fellelhető jelenség. így ismerkedik meg a kisgyermek az eszközök használatával és ebben a ténykedésében már értelmi megnyilatkozásokkal is találkozunk. Alig múlt egy egyéves a gyermek, anélkül, hogy példát látott volna, az ajtóhoz tolja a széket és felkapaszkodik rá, hogy elérje a kilincset. Kes- kenynyakú üvegbe ceruzával hatol be, az ágyrácson kívül fekvő babát bottal behúzza. A kisgyermek cselekvései először önmagára vonatkoznak, csak azután a tárgyakra. Előbb hadonászik, kezeit fog- dossa és csak azután nyúl a tárgyakért. A kisgyermek eszközhasználása bizonyos cselekvési tendenciákat valósít meg, a megközelítést, elérést, kifürkészést stb. Ezzel szemben az iskolásgyermek eszközhasználata a tárgyakon akar változást előidézni. A kisgyermek illesztgetése az iskolásnál építéssé, munkává alakulhat. A munka értékelésen nyugvó, alkotást célzó cselekvés. Ez a tény a mozgásoknak bizonyos önállóságát feltételezi. A mozgások pedig kezdetleges fokon csak kevés önállóságot mutatnak. A kisgyermek mozgásai egymással kölcsönhatásban állnak, ugyanúgy, ahogy ezt az érzéki észrevevés egyes mozzanatai között láttuk. Amikor a kisgyermek karjával integet, ugyanakkor leguggol, ha lapdát hajít, mindkét karját lendíti. Mekkora fejlődést igényel az, hogy két kezünk ujjait kiilön-külön tudjuk mozgatni, pl. zongorázás alkalmával! A fejlődés során nemcsak a mozgások egyes mozzanatai válnak önállókká, hanem bizonyos fokban maga a mozgás is önállóságra tesz szert az egyéb magatartási területekkel szemben. Az érzékelés és mozgás szoros kölcsönhatásukat viszont a fejlődés során is megtartják az észrevevés terén. Ezt mutatja a mozgások gyors és sokszor anticipáló alkalmazkodása mozgási játékokban, küzdelemben, kergetődzésben. 45
