Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - IV. Mozgás és cselekvés
MOZGÁS ÉS CSELEKVÉS nem kapcsolódnak valamely körülírt behatáshoz, hanem megjelölhető kiváltó nélkül, a fenti értelemben spontán keletkeznek. Az éhség, a fázás, vagyis heves szükségletek reflektórikusan kiabálásra, hadonászásra indítják a csecsemőt, míg jóllakott, pihent állapotban ökleit emelgeti, rugda- lódzik és gőgicsél. Ilyen állapotban az izomzat egyenletes fesziiltségi állapotban van (tónus), ami mozgási törekvésekben nyilvánul. Ezek a mozgások, melyek a többnyire védekező célzatú reflexekkel ellentétben nem irányulnak valamely állapot elérésére, a spontánmozgások. A mozgások fejlődésük során egyre jobban távolodnak a közvetlen szükségletektől. A csecsemő egyik kezével megfogja a csörgőt, ütögeti testét és az ágyat. Az ilyen mozgásokat már észrevevések irányítják. A mozgásokat tehát egyrészt szükségletek — éhség, fázás —, másrészt a szervezet állapotai (például izomfeszültség), harmadrészt pedig észrevevések indítják (pl. tárgy megfogása). Eszerint háromféle mozgással találkozunk: közvetlenül törekvést eredményező reflex-, az állapotérzéseken keresztül létrejövő {spontán- és az észrevevés irányította vagy cselekvő-mozgásokkal. A további fejlődés során az érzéseken és észrevevéseken kívül értelmi műveletek, majd az értékelő akarat kapcsolódnak az ösztönélet és a mozgási megnyilatkozások közé, miközben a mozgások mind többfélék és speciálisabbak lesz- „ nek. A mozgást cselekvésnek nevezzük, ha észrevevések, gondolatok vagy akarati jelenségek kísérik. Mozgásaiban a fejlődő csecsemő mindinkább a tárgyak felé fordul. A spontánmozgás bizonyos állapotból fakad, a reflexek az életérdek ellen való állapot elhárítására irányulnak, ezzel szemben a kéznek és a lábnak észrevevések irányította megfogása a csecsemőt már kapcsolatba hozza a saját testrészeivel, a takaró és a csörgő megfogása pedig a külvilággal. A tárgyakra irányuló mozgások is szükségleti eredetűek, minthogy a reflexek és a spontán mozgási törekvések a szolgálatukban állanak. A tárgyak elérése és a tárgyak alakjához alkalmazkodó
