Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - III. Az érzékelés
ELMÉLETI RÉSZ A térküszöb kifejezi, hogy két egyszerre adott ingernek milyen távol kell lenni egymástól, hogy két külön benyomásunk támadjon. Mennél kisebb a térküszöb értéke, annál finomabb részleteket veszünk észre. A látásban a térküszöb értéke az úgynevezett feloldó képességre jellemző. Mennél élesebb a látás, annál inkább képes két egymáshoz közelfekvő pontot, mint különállókat észrevenni. Mennél sűrűbben fekszenek az érző idegpontok, például a bőrben, annál több részletet tudunk észrevenni tapintott tárgyakon. Nagyobb kiesések esetében a beteg például nem tudja felismerni a tapintott anyag minőségét, sőt alakját sem. Az érzékelés időküszöbök-iö\ is függ. Lehet ugyanis nem túl- erős ingereket otyan rövid ideig adni, hogy észre sem vesz- szük azokat. Ilyen rövid inger például a váltóárammal táplált neonlámpák állandó gyors periódusú elalvása, melyet rendesen nem veszünk észre, hanem a fényperiódusok összeolvadnak. Mennél nagyobb gyakoriságú az a váltakozás, amelyet még észreveszünk, annál nagyobb az időbeli feloldóképesség, annál kisebb az észrevevési tehetetlenség. A hallás feloldóképessége körülbelül másodpercenkénti 16 rezgésre terjed. Az ennél ritkább rezgést mint kattogást érzékeljük, míg például a 30 rezgést már mint hangot vesszük észre. Némely állat időbeli feloldóképessége sokkal finomabb, mint az emberé. A gyors mozgásokra érzékeny sziámi küzdőhal például az ember összeolvadási küszöbértékénél kétszerte sűrűbb megszakítás esetében lát összefüggő képet. A látás terén az öszeolvadás mértéke számos tényezőtől függ. A megvilágítás erőssége, a háttér, sőt más érzékszervek ingerlése is befolyásolja az összeolvadást. A tapintás terén az összeolvadás mértéke az ingerelt terület anatómiai helyzetének függvénye. 2. Az érzékelés általános vonásainak jellemzéséhez tartozik a kölcsönhatások ismertetése. Az érzékeink nem működnek egymástól és más szerveinktől függetlenül, hanem a legszorosabb kölcsönhatásban. Nemcsak mozgásainkat vezetik az érzékek, hanem az érzékek működése is függ a mozgásoktól, mint ezt a tapintás esetében is láttuk. Szemeink 36