Harkai Schiller Pál: Pszichológia és emberismeret. Bevezetés a pszichológiába és a pszichotechnikába (Budapest, 1934)
Elméleti rész - III. Az érzékelés
ELMÉLETI RÉSZ mekre. Csak később figyeli meg a mozdulatlan feltűnő alakokat pl. színes babát. A felnőtt emberben az éhség, a fázás, a túlerős zaj érzéseket támaszt, melyek közvetlenül törekvésekre vezetnek. A csecsemő néhány hetes koráig minden ingerre úgy válaszol, mint mi, amikor érzéseink támadnak. A 4—5 hónapos gyermek viszont egyes jelenségekre már úgy reagál, mint mi, amikor észreveszünk valamit. Az észrevevés olyan élmény, mely a külvilági tárgyakra (és folyamatokra) irányul. Észrevevés pl. egy ajtó megpillantása vagy kulcszörej meg- hallása. Az észrevevéssel ellentétben az érzés fogalma azt jelöli, hogy az élmény nem a külvilágra, hanem a szervezet állapotára vonatkozik, függetlenül attól, hogy belső vagy külső inger váltja-e ki az élményt. Ilyen pl. az éhezés vagy a fázás, melyek közvetlenül törekvésekben nyilvánulnak. Az érzés tehát törekvésekkel közvetlenül kapcsolatban álló benyomás testi állapotunkról, az észrevevés pedig a törekvésekkel csak közvetett kapcsolatban álló, a külvilági jelenségekre, alakokra, mozgásokra irányuló élmény. Ha pl. a hideg-benyomás mint testünk lehűlése jelentkezik, akkor érzésről, ha mint egy tapintott tárgy tulajdonsága jelentkezik, akkor észrevevésről beszélünk. Az érzést és az észrevevést közös néven benyomások-nak nevezzük* Több megfigyelés utal arra, hogy az érzések és az észre- vevések fejlődéstanilag összetartoznak. 1. Rámutat erre az a körülmény, hogy ugyanaz a külvilági folyamat, amelyik a felnőttben észrevevést eredményez, a csecsemőben érzést vált ki, sőt fáradt állapotban a felnőtt is érzéssel reagál arra. így az ajtócsapásra a csecsemő és a fáradt, ideges ember egyaránt összerezzen, vagyis közvet* Az élmények alapját régebbi elméletek az érzetben látták, vagyis passzív, egynemű minőségi benyomásokban. Ezeknek az érzeteknek összetevődéséből adódik a reflektáló aktus révén az életérzet, vagy érzés, a tárgyalkotó atus révén a szemlélet vagy észrevevés. Ezzel az elgondolással szemben az újabb érzékeléstan kimutatta, hogy a legszétfolyóbb érzés is a s'ervezet aktív állásfoglalása az ingerekkel szemben. 32