Hermann Imre dr.: A pszichoanalizis mint módszer (Budapest, 1933)
II. A pszichoanalitikus helyzet. Az anyagszerzés
nei útmutatáshoz) nyújt? Három pontba foglalhatjuk: 1. a felszólítás a nyugodt önmegfigyelésre, 2. az érzelmekre, gondolatokra és emlékekre való beállítottságra (különösen ki akarjuk most emelni a legutóbbit) és 3. a leküzdésére mindannak, amit az ellenállás fogalmával foglalhatunk össze. Nézzük meg sorjában, hogy mi a jelentőségük. 2. Nyugodt elmerengés. A múlt megelevenedése. A mesterségesen szűkített „bőméi tételében — mindent kimondani, ami az eszünkbe jut — a pszichoanalitikus beállítás egyik végletét mutattuk be; a Freud által követelt „nyugodt önmegfigyelés“ állapota, kiragadva és túlzásba hajtva, a másik végletnek felel meg. Amaz a mániás feszültséget képviselte, ez a depresszív elernyedést. Amannak korai hirdetőjét egy romantikus író személyében találtuk meg; vájjon a véletlen játéka-e csupán, ha a második számára is találunk előhírnököt a romantikus korszakban? Aligha hisszük; a felszabadított fantáziának, a realizmushoz való visszatérésnek korszaka kétségkívül kedvező talaj volt olyan gondolatmenetek számára, amelyek a lelki mechanizmus fellazítását célozták. Az az ember, akire itt hivatkozunk, nem dilettáns a tudomány területén: Johannes Müller, a XIX. század nagy fiziológusa, a specifikus érzetenergiák hirdetője. Egy kis könyvecskéje 1826-ból „Uber die phantastischen Gesichtserscheinungen“ már fiziológiai elméletében gyökerezik, — amellett rendkívül érdekes és számunkra különösen fontos megfigyeléseket tartalmaz. Azokat a lelki állapotokat írja fe, amelyekben Müllernél különös alakulatok: „fantasztikus optikai jelenségek“ mutatkoztak. „Ritkán esik meg — írja —, hogy amikor elalvás előtt lehunyt szemmel fekszem, a látási mező sötétjében ne látnám a ragyogó képek sokaságát. Kora ifjúságom óta emlékszem e jelenségekre, mindig meg tudtam őket a tulajdonképpeni álomképektől különböztetni, mert az elalvás előtt gyakran még hosszú ideig gondolkodhattam felettük. Sokszoros önmegfigyelés arra is képessé tett, hogy e jelenségeket elősegítsem és megtartsam. Álmatlan éjjeleket rövidítettem meg, miközben mintegy ébren vándoroltam szemem saját teremtményei között. Ha e fénylő képeket meg akarom figyelni, lehunyt, teljesen 2' 19
