Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral

äö

tehetségei. Egyéb n}egösmeréseknek, más lelki megnyilvánulásoknak a világod nyomait eddig még nem találták meg.

Mi magunk nem vettünk észre ilyeneket, s más szerzők sem szolgáltatnak ebben az irányban kétségbevonhatatlan bizonyítékokat, tényeket.

Úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból nagyon érdekes az a tény, hogy mindenféle lelki működés roppant fárasztóig hat a gyermekre (Preyer, Genzmer). A szag, mellyel telítve van az a szoba, ahol a gyermek pihen, nemcsak hogy ingerült állapotba hozta az idegrendszerét, de rendkívüli módon el is fárasztotta. (Combe). nlmrnt sőt az

egyszerű érzés, valamint minden egyeb psichikai munka sokkal nagyobb erőkifejtést kívánnak, mint az egyszerű idegmunka, pl. a lélegzés, emésztés, vagy a gyermeknél állandóan megfigyelhető láb- és karmozgások stb. Ezt tekintetbe véve tehát sokkal foirtíísabb a gyermek lelki erői megtartásának a kérdése, mint fizikai jólétének -megvédéséről való gondoskodás.

Ha normálisan fejlődött gyermeket összehasonlítunk olyannal, akinek a fejlődése elé akadály gördült, lényeges különbségeket találunk. E tekintetben fölvilágosítanak bennünket a gyöngeelméjü és szellemileg visszamaradt gyermekeken (enfants- arriérés) tapasztalt tények. Ezek a szerencsétlenek nem tudják megkülönböztetni a jóllakottság állapotát az éhségtől, gyakran híjával vannak ép ízlési és szaglási érzeteknek és nem egyszer ehetetlen sőt ártalmas dolgokat vesznek a szájukba, hogy megegyék. Normális gyermek ilyet nem tesz.

Más kutatók (Kuózmaul, Genzmer) eljárásai nyomán tudományos vizsgálatokat végeztünk mi is újszülötteken (a magunkén meg idegeneken), főként a szaglási és ízlési meg- -ismerés szempontjából. A kísérlet a következőképpen történt: ÜvegrudapskávaJL mint amilyet kémiai laboratóriumokban hasz- ■-náínak, a gyermek nyelvére csöppentettük a cukornak, ^ónak, chininnek és egy ásványsavnak a nagyon hígított oldatát.

Vagy pedig kellemes arörilaju anyaggal (szegfűszeg, citromhéj, ánizs stb.) szagosított tiszta vizet csöppentünk a szájába.

Az ízlésére ható anyagokra adott válasza rendkívül szabatos.

Az édeset szívesen fogadja és elkezdi szopni, ha nem is mindig. De a sósat vagy a savanyút eltávolítja a nyelvével a szájából, amiközben éppen olyan arcot vág, éppen olyan mozdu.... ......................................UliyjJWJwpMW. UJiaW^jpMppppg3p|