Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

B) Az összehasonlító lélektan alaptényei

maaciáabb érxéóei annyira fejlettek, hogy ebben a vonatko­zásán az állatvilág legelső helye illeti őt_nieg. Hűáége köz­mondásos.'S_^rcr^Tuség~az~emocionális emlékezet erején és tartósságán alapszik. Értelme és szelíd érzései tették a kutyát az első szelíd báziá 11 affa."Tenyek bizonyítják (az ősember la- kasának és tűzhelyének maradványai), hogy a kutyát nem kellett más állatok hoz hasonlóan erőszakkal szelídíteni, ha­nem az saját iniciativájából csatlakozott az emberhez, meg- bízott benne és elöómerte felóőbbáégét. Erősen jellemzi a kutyát a köteledácgcrzet. Viviszekció alkalmával nem védel­mezi az életét a végletekig, mint más állat, hanem aláveti magát szomorú kötelességének, mint az ember, aki a vesztő­helyre indul. A kutya az egyetlen állat, mely valósággal olyan közel áll az emberhez, mintha társa, barátja volna. —-----—'--------------------------------■ A majom. Körülbelül akkora az agya, mint a felnőtt ember agyá­nak a harmadrésze, vagy még inkább egyenlő térfogatú az újszülött emberi magzat agyával. És minden fényes szellemi----nregnyiláfkőzásai ellenére sem tekinthető emberi szemmel e gyébnek, mint gyermeknek, szellemi bénának. Ez a kis agy okozza, éppúgy mint mág„ álIatoknál is_ Jrm ugyanazon fejlődési fokon vannak és nincsen mrndjuk á filcT- genetikus helyzetből való kiemelkedésre. b rokonázenv érzése különösképpen kifejlődött a maj­mokban. Magzataik iránt való szeretőtök és gondoskodásuk magasabb jellegű. A vadásztól megsebbzett anyamajom szo­rosabban öleli magához magzatát. Arckifejezése pedig fájdal­mat árul el és haragot az ellen, aki meg akarja fosztani mag­zatától. Még halála órájában is nagyobb a magzata iránti szeretete, mint a gyilkosa iránt való bosszú és dühének" ér­zése. Ez határozottan nemes, csaknem emberi vonás. Intel­lektuális szempontból főleg a kwáncóióág/ával tűnik ki. _a_ majom és még a veszély érzete sem tudja ezt a vágyat elfoj­tani benne. Utánzóképességük közismert. Ezáltal válnak mu­latságosakká. Ez a tulajdonságuk határozottan arra mutat, hogy képzelőtehetóégiik szabad és élénk, emlékezóképeó- óégük pedig erős, ami által a majom közel jut az~""emberhez. Az akaratlagos mozgások technikája kifogástalan, ügyességük Ál

Next

/
Oldalképek
Tartalom