Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
B) Az összehasonlító lélektan alaptényei
Vándorlásaik közben rendszerint meg tudják tartani az eredeti irányt. Ha a felület, melyen tovahaladnak, megváltoztatja a helyzetét (pl. körbeforgó kartonlap), az nem zavarja őket, megtartják eredeti irányukat, Valószínű, hogy ilyen esetben az emlékezet áll segítségükre a tájékozódásban. Személyesen nem ösmerik egymást a hangyák (személyi, egyéni Ösmerétség-főképpen Optikai hatásokon alapszik, amely — mint láttuk a hangyáknál alig fejlődött), mégis meg tudják különböztetni ugyanazon fészek lakóit az «idege- nútján. Kísérleteket tettek a hangyákkal értelmi képességeiket illetőleg is. Megpróbálták t. i., képesek-e új hatások következtében gyakorlati feladatok megoldására új asszociációkat alkotni. És kiviláglott, hogy e téren nagyon korlátoltak a hangyák képességei. John Lubbock pl. a következő egyszerű feladat elé állított egy hangyát: a pallót, amelyen a hangyának át kellett haladnia, kétfelé metszette és lépcsőszerűen tette egymásmellé, vagyis, hogy az egyik része magasabban állt a másiknál. Már most, hogy átmehessen a pallón, vagy le kellett ugrania, vagy más módról gondoskodni. Valamiféle tárgyat odacipelni, vagy földet odahordani, hogy a keletkezett hézagot kitöltse. S dacára annak a nagy készségnek, mellyel földalatti lakásaikat építik meg, a földet túrják, fúrják, nem volt képes az egyszerű feladatot megoldani, Világosan látszik tehát, hogy a hangyák képtelenek új körülményekek- feiö&merni és azokból új következtetéseket vonni. A hangya csak olyan intellektuális műveleteket tud kivinni, amelyekhez az ösztöne segíti és arpelyeket__inár évezredeken át begyakorolt. E határokon túl teljesen tehetetlen az értelmük. Az individuális fejlődés útja csaknem teljesen el van előlük zárva. De azért a magasabbrangú érzelmek csíráit megtalálhatjuk a hangyáknál. Elmaradt vagy elhullott társukat _a . fészkükbe viszik, míg a légy pl. a másik légy^ pusztulását részvét nélkül nézi+._s nemcsak hogy nem segít rajta, dé még csak a legcsekélyebb jelét sem árulja el annak, hogy föl tudja fogni a szerencsétlenséget és együtt érez a szenvedővel. A harag érzelnfe is kifejlődött a hangyáknál : igen gyakran háborúskodnak^ egymással és Thlegen» szomszédaikkal. S az ilyen csaták rendszerint borzalmas kimenetelűek. A félelem érzelmének nem látni határozott nyilvánulásait. Mert ha me16
