Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)

C) Mint változik és fejlődik a lélek a korral

zavarja, amennyiben az elvben létező és a való élet között zavaró hang keletkezik. Ettől eltekintve a konkrét feladatok és egyéni életcélok megvalósítása előidézheti azt, hogy a lelki állapotokba — idő és szokás által megerősített — bizonyos egyoldalúságot hozzon. Ebből áll elő a léleknek bizonyos irányban való sajátságos kiválasztása. Ilyen körülmények között a lelki élet egyoldalúvá lehetne és bizonyos fokban összezsugorodnék, ha nem lennének erkölcsi javító eszközök. Ilyen javítók : a vallás, a tudomány, a család, a társas élet és a nemek között levő lelki különbség. Mindezek az elemek a leiekbe ültetik azt a sokoldalúságot és mélységet, amelyek az emberben a lelki tökéletességet és kifogástalanságot adják. Különösen a családnak van nagy jelentősége az ő minden életkor fokozatot magában foglaló érdekeivel. A családi elemek legfontosabb képviselőjéül a nőt tekinthetjük.

A nő előtt a lelki kiválasztás minden faja egész eletén keresztül idegen marad, sokoldalú lelke sajátságos alkotása következtében. Szerencsére az érzések teljesebb kifejlődése következtében a nő lelkében több eszményítést és egyeteme- sítést őriz meg, mint a férfi. Az eszményi ifjúságnak és ártatlan gyermekségnek vonásai a nő szívében és lelkében a legöregebb korig is üdén megmaradnak. Ezért van a nőnek több érzéke, mint a férfiúnak a serdülő életkor iránt, és ő a természetes összekötő tag a családban egyesült különböző korú egyének között. Nagy tévedésben vannak azok, akik azt hiszik, hogy külső erő, s nem pedig a nőnek természetes rendeltetése helyezte őt a család középpontjába és vonla el a gyakorlati érdekektől. Az a szolgálat, melyet a nő, mint a lelki élet széles ösvényének őrzője tesz, és a nők sokoldalú képességei a serdülő élét megértésében az ember lelki haladásának előmenetelében oly értékesek, hogy az élet a nőnek mindenkorra biztosítja erkölcsi egyeduralmának fontos állását.

Az érett korban a lelki fejlődésben leggyakrabban előforduló hibák a férfinél hiányosan kifejlődött, gyenge akarat; a nőnél a tapintatosság és finom érzésvilág hiánya. Ilyen körülmények között a férfi kevésbbé tevékeny és állhatatlan, a nőt pedig az a veszély fenyegeti, hogy — ha környezete olyan — erkölcsileg alásülyed, lelki tisztaságának és erkölcsi finom érzésének elvesztésével.

■ Siknrsky-Tas-Varsányi: /1 gyermek lelki fejlődése.

9