Sikorsky J. A. dr.: A gyermek lelki fejlődése valamint az érettebb életkor lélektanának rövid jellemzése (Budapest, 1918)
B) Az összehasonlító lélektan alaptényei
11 azután egyéb szel-vek. Legutolsónak a hallás jís_ .látás.pszichikai szerVeI2fcp55íek-kr Az idegrendszer fejlődésének negyedik lépése két igen / nagy, magasabb fokú (Flechóig-ié\e) középpont kialakulása, jl melyeknek föladatát__a.z cmléke?dke azAegben fölhalmozott, /, megőrzött beJmtaáoknak mindenirányú földolgozó.An. te.Aa.i. Az állatvilág,"illetőleg az ember további fejlődése lényegileg az elő- vagy nagyagynak a fejlődésére, növekedésére vezethető 'vissza. Az összüliase-ft+rtó—ami túli int;—valamint _az ö sszehasonlító lélektan azt tanítja, hogy a gerinces állatok szellemi fejlődési foka a legszorosabban összefügg az agy e részének fejlődésével. És mintán a gerinces állatok agytömegének nagyohhodásn^iigysznlván kizárólag az e.lóaov növekedése útján történjk. Inéitán nevezhető ez nagyagynak. Igaz ugyan, hogy a halaknál az összagynak csak igen jelentéktelen részét leszi, de a magasabbrangú állatok (hüllők, madarak, emlősök) agytömegéből mind nagyobb és nagyobb részt foglal el. Ez a figyelemreméltó tény számokban a következőképpen fejezhető ki : Az agy tömege a test egész tömegéhez úgy aránylik a halaknál. mint 1:5568 a hüllőknél. » 1 : 1331 a madaraknál, » 1:312 az emlősöknél, » 1 : 180 az embernél, » 1 :50, sőt mint 1 : 40. Differenciálódás útján később két — lényegileg különböző — kategóriába tartozó pszichikai szervek alakultak ki a nagyagyból. Az első kategóriába tartoznak az érzőközéppontok (a. 2. képen A, C, B), melyek a külső hatásoITTöívéte- lére valók. A második kategóriába tartozó részek rendeltetése ezeket a hatásokat lelki folyamatokká földolgozni. (A megfelelő részek a 3. képen sötétebb színűek ). Ezt az utóbbi kategóriát nevezte Flech.dg maga.\ahh _upgy aóázociáciöá k özpont ojzu&k-, vagyis—a- -ázellemi élet középpontja in ak. Az érzőközéppontok föliratai (a 3. képen) megmutatják, mely hatások (tapintó, optikai, akusztikai stb.) fölvétele tartozik rájuk. Az asszociációs középpontok ismét föloszlanak hátóó köz éppontra, m e 1 y ek a külvilág hatásait dolgozzák tol cs~ elüláö középpontDkj u, melyek a/ ugyedneirVsaját szervezeté4
