Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)
I. Rész. Táplálkozás. Tápszerek. Életrend - A gyógyszerreli gyógyítás, és a vizgyógymód élettani alajpa
87 tek alatt a szokottnál több levegőt szív fel. Midőn a beteget vizes lepedőbe takarják, kádfürdőbe vagy zuhany alá viszik, lélegzet vétele gyorsabb lesz, s igy nagyobb mennyiségű lesz az éleny, mely ugyanazon idő alatt a tüdőbe jut; ehhez járul még, hogy minden fürdő után a kihütött testnek sebes mozgásra van szüksége, s ez alatt újból szaporábban történik a levegő beszivása. Fennebb volt már szó róla, hogy a beszívott éleny mit mivel a testben, elvolt mondva, hogy némely anyagokat eléget, s ez által a testet új anyagok fölvételére, tevékenységre unszolja; továbbá, hogy némely tápanyag csak vele egyesülés után lesz olyan, hogy a test alkatrészét képezhesse. Most az éleny további hatásáról szólva, az előbbiekhez hozzá tehetjük, hogy a testben lerakodott rendellenes anyagok (kóranyagok), szintén egyesülnek vele,más szókkal: elégettet- nek általa, s csak ezáltal lesznek ismét hígakká, hogy a vér által felvétethetnek, s a rendes utakon, leginkább a bőrön át, a testből kitaka- rittathatnak. A vizgyógyi műveletek által, főleg a bőr ingereltetik, s ezért történik aztán, hogy mint