Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

Bevezetés

14 egy rövid félórai mozgással úgy hiszik min­dent megtettek, elzárják maguktól a levegő jótékony hatását, nyárban is őszi ruhát ölte­nek a legrövidebb fürdő után, a legkisebb szél és eső elöl szobáikba menekülnek, mintha le­hetne a szobában oly jó levegő, melynél a külső mindig jobb ne volna, s még ráadásul dohányfüsttel teszik nem csak élvezhetetlenné, hanem épen ártalmassá a levegőt, melynek fel­adata a vizet gyámolitani, a test újjá teremté­sének nagy munkájában. — Sorsunk szaka­datlan küzdeni e visszásságok ellen, adni vagyis inkább vesztegetni a jó tanácsot, melynek alig tizedrészét fogadják meg. Ettől a gyógymód­tól, melyben az orvos szerényen bevallja, hogy ö és gyógyszere nem gyógyítanak, csak az életerőt serkentik, ébresztik és gyakorolják, e gyógymódtól, melyben a természethez vissza­térés a sikernek egyedüli biztositéka és felté­tele, a legnagyobb rész természetellenes élet­módot követve vár gyógyulást. A betegség a legtöbb esetben a természet egyszerű törvé­nyei áthágásának következése, a melyet, egye­dül a természethez visszatérés s törvényei­nek hü követése által lehet jóvá tenni. Ezt a betegnek hitczikkelyül kell elfogadnia, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom