Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

121 8. A nedves haskötő, vastag vászonból ké­szül, oly széles, mint egy törülköző és 5 — 6 röf hosszú, ennek egyik végéből annyit, meny­nyi egyszer körüléri a testet, hideg vízbe már­tanak, kifacsarják; a nyirkos részszel a testet körülövezik úgy, hogy a has és gyomor bele­gyen takarva, mire a kendő száraz részét is a test körül vonják úgy, hogy vele a nedves két- rétüleg belegyen fedve, s a kendő végén levő kötökkel az egészet jól a hashoz szorítják, hogy a hideg levegő ne férjen áldj a. Az intézetben a betegek ezt minden műtét után, és igy napjában 6-szor is változtatják. Hatása különösen nagy az emésztési szervekre, a felső részekről a vért elvonja, s az alvás előtt feltett haskötő nem kis mértékben segíti elő, hogy az éjj nyugodt legyen, és igy az átalános gyógymód sikerére ez is befolyással van. Kellemetlen oldala a haskötő hordozásá­nak, hogy egy idő múlva a kötő alatt a bőr felhámlik, vagy rendes kelések támadnak; mig a kelések a betegség lefolyását siettetik, azok a bőrhámlások a folytonos viszketéssel majd semmi hasznára sincsennek a betegnek, csak épen boszantják s béketürését kimerítik. Ez ellen minden kötő változtatásnál előbb lan­

Next

/
Oldalképek
Tartalom