Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

114 felületre és kevésbbé érzékeny részekre hozni, mint a zuhany. Ezen elvezető tulajdonát leg­feltűnőbben mutatja meg a görcsök gyógyítása körül, midőn 1 — 3 perczig tartó kellő helyre irányzott zuhanyolástól a görcs néha egészen elmarad. Habár lassabban, de azért hasonló sikerrel működik oly esetekben, midőn a beteg a viz- gyógy által már erősödött, teljesen jól érzi ma­gát, csak hogy a test némely részén giimö-da- ganat, csomósodás vagy gyülevénykép valami maradt, minek ki kell tisztulni, különben oly tanyává válik, honnan a szervezetre uj bajok fognak következni. Az ilyenek gyógyítására a zuhany csaknem nélkülözhetlen , az illető részt 4—8 perczig kell üttetni a zuhanynyal, de önként értetik, hogy csak azon esetben, ha gyuladás vagy fájdalom nincs jelen. Aranyér, alhasi bajok, s rendetlen havi tisztulás eseteiben az alolról jövő zuhany pró­bált sikerű. A zuhanyolást a betegnél többnyire csak a vizgyógymód huzamosabb használata után kezdik meg, midőn már a test megerősödött, s a zuhany olással járó erőmegfeszités nincs ártal­mára. A zuhany működése ingerli az egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom