Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

109 szokás : hatásuk elvezető és olvasztó. Különö­sen csilapitó, fájdalom enyhítő, altató hatása van a 22— 26 fok mérsékletit tilőfürdönek, a mely 10—30 perczig tart. Az ülőfürdő a tüdő, agy és alhas gyula- dásaiban meglepő sikerrel hat, de kiválóan hathatós a húgyhójag összehúzódásánál, mi­dőn még sebészi eszközökkel se lehet a görcs miatt a hójag kiürülését eszközölni; — nagyon gyorsan eltávolítja a kólikát s szünteti meg a belső részek fájdalmát, mely a szelek rendelle­nes fejlődéséből származik. Ez utóbbi ülőfürdő mérséklett 10 —12 fok. Az ülöfürdöt legalkalmasabban vehetni reggeli után iya — 2 órával, vagy ebéd után 4 órával; a nemző részek erősítése végett reg­gel felébredés után szokták többnyire venni. 5. A telefurdö közönséges fürdőkádban is vehető, de sikeresebb s a czélnak inkább megfe­lelő, ha a kád akkora, hogy az ember szabadon mozoghat benne és a viz nyakig ér. A telefürdő mérséklete 5 — 8 fok, s nem szükség benne maradni 1 — 2 perczen túl, rit­kaság, hogy valaki öt perczig is kitartja. Ön­ként értetik, hogy a beteg fürdés alatt telhető sebességgel dörgöli tagjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom