Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - B) A viz külsőleg való alkalmazása

101

értedödik, hogy a dörgölés általi ingerlés nincs helyén.

Gyengetestüeknél , s gyengeidegüeknél langyos vizet (15—20 fok) kell venni s nem hosszasan és nagyon gyengén dörgölni, vagy csak lapogatni a testet.

A kifacsart lepedöveli megdörgölés a vizessel ellenkezőleg, nem von el a testből sok meleget,hanem felingerel, az idegeket nagyobb tevékenységre buzdítja, innen van az, hogy a cholerában az ily kifacsart lepedöveli dörgö- léseknek oly roppant sikerét tapasztalták.

A vizes lepedöveli lapogatás vagy didereg- tetö ledörgölés oly esetekben alkalmaztatik, midőn az ingereltség miatt a testet dörgölni nem szabad. Lázakban, ideglázban a beteget az ablakba, általában szellős helyre vizes lepedőbe kiteszik, s 2—3 óra hosszáig is ott tartják, mihelyt átmelegszik, vízzel öntözik, közben közben lapogatják mindaddig, mig a forróság tágít.

A dideregtető ledörgölés lapogatás nélkül megy, a betegnek a vizes lepedőt nyakába akasztjuk,állva, ülve vagy feküve, benne hagyjuk mig didereg; ha didergés előtt a lepedő nagyon átmelegszik ujjal cseréljük fel; dider-