Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Második szakasz - A' mérges saláta, és a' Csutsor fajtái

6i

ek ; van példa reá: hogy a’ bolondíto Csalmatök’ gyökeréből készített flastrom, azokba, a" kik azt tészét^tték ; reszketést, és kábulást okozott. — Szinte oly mérges a’ fejér, aranyos, és más faj. ájais a5 Csalma töknek.

A’ Kéksavany; minden esmeretes mérgek iözött a’ leghathatósabb méreg. — Ha ebből, a* egerössebb kutyának is szemébe , vagy nyelvére így két tseppet cseppentesz 5 azt kétminúta alatt, negölöd. Ezen irtóztató méreggel való megéte- és, a’ készítésnek nehéz módja, és a’ jó gondviselés alatt való tartás miatt, ritkán fordul elő. —

A' Babér Gse re snye — leveleiről több ízben lehúzott víz — annak olajja , és kihúzadék- ja ; minthogy Kék-savanyt foglal magában, igen. mérges. — lllyen a* keserű mandola-is.

ö y ó g y í t á s*

64» Ha a’ szerentsétlenség , híg Kék-savany, vagy magokban kék-savanyt foglaló plánták által, esett, (minthogy a’ sűrű savanyak által, oly hamar halál következik, hogy idő sints a* segedelemre) mindjárt hánytatásról gondolkozz,* a’szerint , a’ mint azt, a’ 6-dik §-ban előadtam, — azután , add a’ Ö2-dik §-ban elő adott mód szerént készített Kávét, — és ugyan azon kávéba fél óra múlva, önts 3 vagy 4 kalán Terpentin olajat, és úgy add be innya.

A’ mérges saláta, és a’ Cstitsor fajtái*

Az első nem oly veszedelmes, a’ mi éghajla* tunk alatt, a’ mint az ki van kiáltva; valamint a' második fajtáinak nagyobb része sem.