Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)
A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Czínes, bizmútos, aranyos, és tzinkes-szerek
Az értzkerme-s bársony formájú, setétes veres színű, és ha égető Káli olvadékkal feiiüze- síted, sárgás fejérré lészsz. A’ darda-féuy-máj, narants színű, mely ha égető Káli olvadékkal felmelegittetik, fejérré leszsz A’ dárda-fény-vaj, fejér , és oly’ puha, mint a' vaj, ha vízzel öszsze kevered , felzavarodik, és fejér formába száll alá. A’ dárda-fényes-sók, ha azokat vízbe felolvasztod, fejérek, és ha kénes-víz-tárgy szeszt adsz hozzájok , narants vagy veres színű szálladé- kot adnak. A’ dárda-fényes Okszidok, a’ sósa- vanyba felolvadnak, és azzal dárda - fenyes - sót formálnak, mellyet a’ fellyebb mondott mód szerint meg lehet esmerni. Czínes, bizmútos, aranyos, és.tzinkes- szerek. Mostani nevek. /—N-------------------A-----------------/-\ S ó savanyú czin Czin Okszid v. ro’s* da. Salétrom savanyú Bizmut. Salétrom savanyos Bizmut. Sosavanyú arany Tzink Okszid. vagy ro’sda. Bén savanyú Tzink. Murias Stanni HydrocliiorasStanni Protoxydum et Deu- toxydum Stanni. Nitras Wismuthi. Suhnitras Wismut hi Murias Auri. Hydroeliloras auri. Oxydum Zinci. Sulphas Zinci. Régi nevek. S-\-------A ■ C ain vaj. Czin só. Czin szarv. Libáv’íüstölgö nedve Szürke fejér ón mésir Fejér ón hamu, vagy virág. Bizmútos Salétrom. Bizmut mész. Spanyol kendőző. Arany só. Arany olvadék. i Tzink virág.; Fejér semmi. Böltsclkedes’ gyapja.* Tzink Gálitz-kö. Fejér Gálitz-liő. Goszíár’ Gálitzköve.
