Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)
A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Dárda-fényes szerek
3i Mostani nevek. ____________/\___ D árda fény fel Ok- Síid, Királyviz át. tál készítve. Bálivá! vegyes dár- da*feny Okszid. Bénkovel vagy Ka* váltsál vegyített darda-feny Okszid. Huxham dárda-fény bora. Deutoxydum anti- monii, per aeidum nitroso muriaticum. Oxydum Antimonii sulphuratum. Bégi nevek. Ásváoy - Bezoár. Meg nem mosott fejér izzasztó dárda- fény. Dárda-fény máj. Dárda-feny sátrán. A’ Dárda - fényes szerek’ ereje, 2Ő. A’ hánytató borkő, az értz - kermes, a’ dárda - fény - vaj, és as több dárda - fényes szerek , mellyeket rendesen, nagysikerrel szoktunk adni, kis mértékbeit^is árthatnak ; ha azok a" hányás által ki nem vettetnek. Az ez által okoztatni szokott közönséges jelenéseket, a’ 1/j. dik §-ban előadtam. —- Kiváltképpen valók pedig az erős hányás , szükségre való kénszerítés, nehéz lélekzet* vétel’, ’s oily erős öszsze - húzódása a’ nyelő gégének; kogy a' beteg semmit sem tud nyelni; végre fájdalmas görtsök , kábúlás , és a’ test’ bádgyat- tsága, A’ Dárda-fényes szerek használásáról való visgáiódás. 27. A’ dárda-fényes szerek’adása körül, nem igen szoktak vigyázni; minthogy azokat nem igen veszedelmeseknek tartják; de a’ tapasztalásokból tudjuk : hogy a’ hánytató bor-hóból egynéhány grán , halált okozhat, ha azt a’beteg ki nem hány- tatja: van reá példa, hogy egy grántcl , mellyet a' beteg ki nem hányhatott , igen nagy bádgyatt- ság, és gyengeség következett. — Sokszor eU
