Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik

«o

színűén. A' Kálit és a’ Szék sót sem a* szén 9 sem a’ kénsavany nem szálítja alá. A’ Kali a' só- savany fejér arany által csíz színű zölden szálaié; a’ mikor a’ széksó, ha sósavany - sóval elegyíted tár is öszsze meg- nem zavarodik , és tisztán marad.

Az égető fehrepűlt’ Kénesének, és a’ több kénesÖs szerek’ ereje.

A' Maszlag és a’ inaszlagos szerek’ ereje.

A’ Grispén, és a’ több réz-sók’ ereje.

A’ hánytató borkő, a’dárda-fény-vaj, és a* több dárda-fényes szerek’ ereje,

A’ Czin’, Arany', Bizmút’, Tzink’, és ezüstös Sók’ ereje.

§. Iá. Minekelötte ezen mérgek’ erejit, egy- gyenként elő adnám; szükségesnek láttam; hogy azokról elébb átaljában szóllyak , minthogy azoknak következések csak nem ugyan azok.

Ezen mérgek’ íze tsípös, értz ízű % kissebb v. nagyobb mértékben , a’ tentáéhoz hasonló ; ’s nem oly’ égetők, minta’ híg savanyak vagy Alkálik. Ezen mérgek’ lenyelése után néha a’ nyelő gége öszsze - húzódik ; ’s alig szenvedhető a’ torok, a* gyomor, és a’ belek’fájdalma; majd ökröndözés, és gyors hányás következik; a' mely külömb kii- lömbféle színű, gyakran veres, a’ márvány táblán nem forr, és a’ Viola szirupot nem festi zöldre (a’ mit néha a’ Német fordító szerint az égető felrepült’ kénesö zöldre fest) és ha a’ Lakmus tin- cturát veresre festi-is, az, igen kis mértékbe veress. — Has szorulásban , vagy gyakori hasmenésben kínlódik a’ beteg: a’ mely néha vérrel-is van vegyítve. Ezen nyughatatlan változások mellett, számos , és gyakran büdös felböfögés, csuklás,