Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Negyedik Szakasz - Rothasztó mérgek - 1. A' mérges állatok, mellyeknek harapása, vagy szúrása, kisebb vagy nagyobb mértékbe, különös változásokat szűl

104

dalmas várakozással leszünk: hogy tovább-is ezen nevezett égető szerrel, mind belölről , mind kívülről adva, bővebb tapasztalásokat tegyünk.

Belső gyógyítása a’ megveszett állatoktól megmarattattaknak.

QQ. Az első napokban a’ kigőzölgést segítjük elő, mely czélra 6 — 8 csepp égető szalamiát adunk tiszta vízben. — De ha, a’seb nagyon gyulladna , vagy fájdalmas volna 5 akkor, fejéren, mályva-gyökér, vagy kender-mag’főtt vizét, vagy a’ 101-dik §-ban elő adott Dover’ porát kell adnunk. — Ha pedig a pulsus kemény, de még is

kitsiny, vágj eret a’ betegen.---Ha a’ gyomor

m

eg van terhelve, ’s a' nyelv sárga enyvel van bé- fedve, *s a’száj sár ízű; akkor hánytató borkőt, ’s has-hajtő szereket kell adni. —Tanátsos e’mellett, édes, de könnyen emésztő diéta, és a’ test’ mértékletes mozgásban Való tartása ; ha pedig a’ betegnek hideglelése is lenne, akkor a’diéta még szorossabb légyen.

A’ vízi hidörnek (Alisma Plantago S.) haszna.

Bizonyosnak mondják : hogy a’ kik , a’ tisztán megmosott, és árnyékban megszárított vízi hidörnek gyökerével , vajjal eggyütt kenyérre kenve éltek, számosán megszabadultak volna, a’ veszett állatok’ harapása után okoztatott veszettségből —- Két veszett Tehén közzül az eggyik, a’ mellyik sokkal többet evett ezen gyökérből, mint a’ másik, ennek evése után kigyógyult; a’ másik pedig eldöglött — Noha ezen tapasztalt történet igen reménytelennek, és talán hihetetlennek is látszik;