Szakcikk gyűjtemény

A fürdőügy fejlődése és a régi fürdőélet Magyarországon

A FÜRDŐÜGY FEJLŐDÉSE ÉS A RÉGI FÜRDŐÉLET MAGYARORSZÁGON. í 29

De az éjjelre a nagyon is szellős lakásokból többnyire Teplic faluba kellett vonulni a betegeknek. Az első fürdő volt az ú. n. úrifürdő, közvetetlen a hegy lábánál.

A régi fürdők közé tartozik Vihnye és Stubnya is, melyet Zsigmond király 1423-ban szintén meglátogatott kíséretével együtt.

A vizek gyógyító hatását már ekkor is ismerték ; sőt a kor miszticizmusa azokat még csodásabbakká, becsesebbekké varázsolta. Hogy a források foglalása, vezetése vagy mélyítése körül felmerülő technikai akadályok léteztek volna, nem valószínű, mert a vízépítészet több remekével találkozunk ezen korban, különösen a várerődítmények, meder alatti folyosók, óriás mélységű kutak alakjában. A XV. századból származik Trencsénben a likavai vár kútja is, mely a Vág medrébe ér és ott 2 öl vastag boltozattal van fedve; ezt a koczkakövek- ből álló szilárd építményt sem bomba, sem kalapács nem fogja, mint a Rákóczy korszakban kipróbálták, midőn többször tervben volt elpusztítása. A néphagyomány szerint ez az alapépítmény 70,000 tallérba került és azért oly elpusztíthatatlan, mert vakolatát tojásfehérrel és borral készítették. Ez valószínűleg egy jó czementépítmény volt.

A XVI. század már nagy haladást mutat; ekkor kezdtek a források mellé fürdőházakat vagy vendéglőt építeni, a forrásokat medencékbe foglalták, miket fával béleltek ki, s külön fürdőket állítottak az urak és a nép számára. 1305-ben veszszük az első jelt Bárfa fürdőről, míg a városi fürdő már régebben ismeretes volt: az akkori 6 fülkéből álló fürdőház ugyanis évenként 3 frtért volt bérbe adva. — A trencsén-teplici forrásokat már a század elején a Thurzók némi gondozásban részesítették; az oldalt deszkával bélelt medencét, mivel a fenékről feltúrt iszaptól a víz mindig zavaros volt, átlyukgatott deszkalapokkal borították be és az úri fürdőtől 200 lépésnyire az ingoványos helyen egy újabb medencét építettek a köznép számára. A bajmóci meleg forrás számára Thurzó Elek kockakövekből medencét építtetett levezető lépcsőkkel, s mivel a víz a medencében különböző meleg volt, kőfallal elválasztatta, s a melegebben az urak, a hidegebben a köznép fürdött. — Stubicát (Horvátorsz.) Verhovác Maximilián, zágrábi püspök megvévén birtokosaitól, jeles épületekkel díszesíté, s azóta e fürdő híre napról-napra emelkedék (a XVI. század után megint feledésbe merült a 30-as évekig). — Stubnyára is jobb napok derültek, midőn hosszas pörösködés után Körmöcbányára szállott a tulajdonjog, s innen keltezhető a fürdő igazi fellendülése. A környék előkelői sűrűén látogatták Stubnyát. 1549—1552. között készült az «új fürdő vagy úri fürdő,» a mai «vörös tükör,» míg a régi fürdő ezentúl «paraszt-fürdő» nevet viselt (a mai «nép-fürdő»). 1549-ben a fürdő már 70 frtot jövedelmezett Körmöcbányának s ez oly rengeteg összeg volt, hogy az irigy Révay Ferenc osztozkodni akarván a haszonból, Stubnya szomszédságában házat építtetett, a miből megint pör támadt, miből Körmöcbánya került ki győztesen, miután 500 frt kárpótlást fizetett. Rendes fürdőorvost, illetve «borbély»-t is találunk már ez időben Stubnyán. Részint az egyre érezhetőbbé váló lakáshiány megszüntetése, részint a környék erőszakoskodó urai-